Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
II. NEMESEK, POLGÁROK, ETNIKUMOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 3. Ódor Imre: Az 1809. évi nemesi összeírás forrásértéke, felhasználásának lehetősége
123 /37/ A birtokos köznemes családokról és birtokaikról részletezően ír Odor : i.m. 1985. /38/ Az első baranyai közbirtokosságról, a hidasiról 1767-től van adatunk: 1797 és 1810 között további kettő létesül, számuk 1848-ra eléri a kilencet. — E jellegzetes " intézményről " Id. újabban Kállay István : A nemesi közbirtokosság. LK, 1983. 1-2. sz. 101-147. /39/ Ozsváth Gyula : A vármegyei autonómia kifejlődése és a vármegyei tisztviselők jogállása 1848-ig. Rimaszombat, 1912. 77. és Eckhart : i.m. 270. /40/ II. József ezirányú törekvésére ld. Ember Győző : A magyar királyi helytartótanács ügyintézésének története (1724-1848). Bp. 1940. 520. sköv. /41/ Ld. Odor : i.m. 1985. V. sz. függelék. /42/ A megye területén 8 postaállomás volt, az alábbi helységekben: Szentlőrinc, Pécs, Szalánta, Siklós, Mohács, Dunaszekcső, Baranyavár, Laskafalu. /43/ Kállay István tipológiáját (A magyarországi nagybirtok kormányzata 1711-1848. Bp. 1980. 103-104.) alkalmazzuk kibővítve, amennyiben a nemes ispánokat is ide soroljuk. /44/ Stróbel, Hegedűs és Pákozdy, hogy csak a nevesebbeket említsük, ekkortájt vásárolt házat a belvárosban. Vö. Madas : i.m. 649. sköv. /45/ Andretzky József : Baranya vármegye nemesei. Pécs, 1909. 12. /46/ A tisztségviselők pályarajzaiban a közgyűlési jegyzőkönyvek és Baranya vármegye adószedőjének kimutatásain alapuló archontolőgiai táblázatunkra támaszkodtunk. Ld. O dor : i.m. 1985. V. sz. függelék. /47/ E réteg kutatásának szükségességét hangsúlyozza Glósz József : Hainer Ignác — a nemesi értelmiség a reformkori Baranyában In: Baranyai Helytörténetírás 1983-84. (szerk.: Szita László ). Pécs, 1985. kül. 25-27. /48/ Felsorolásukat ld. Odor: i.m. 1986. 57. sz. jegyz. /49/ Vö. Vajay : i.m. 43. — A magyarral sok tekintetben rokon lengyel társadalomban egészen más tendencia érvényesült, a nemesi előjogok elvesztésével fenyegető ipari-kereskedelmi tevékenységet " kellő iszonyat " övezte. Vö. Witold Kula : A feudális rendszer gazdasági elmelete. Bp., 1985. 163. /50/ A baranyai vizsgálat eredményét ld. Odor: i.m. 1986. 34-36.; a felkelők harcértékéről: Odor Imre : A magyar nemesi felkelés utolsó csatája. In: Győri Tanulmányok 7. Győr, 1986. 39-40. /51/ Vö. Vörös Károly : A magyar nemesi felkelés a napóleoni háborúk korában. NMMÉ, VII. 95. /52/ Ld. Maksay Ferenc : " A sok nemes országa ". In: Mályusz Elemér emlékkönyv. Bp. 1984. 283. sköv.
