Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
II. NEMESEK, POLGÁROK, ETNIKUMOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 3. Ódor Imre: Az 1809. évi nemesi összeírás forrásértéke, felhasználásának lehetősége
112 szerény keretek között megkezdett munkánk követőkre talál. + + + Az 1808-as esztendő európai eseményei már előrevetítették az újabb osztrák-francia háború árnyékát. A pozsonyi országgyűlés pénz- és újoncmegajánlásával, továbbá a nemesi felkelés minden korábbinál alaposabb szabályozásával egyértelműen a háborús készülődést szolgálta. /11/ A nemesség felhatalmazta az uralkodót, hogy három éven belül az országgyűlés összehívása nélkül is kihirdethesse az insurrectiót, sőt lehetővé tette az ország határain kívüli alkalmazását is. /12/ A "felkelési törvény " (1808: 2. és 3. te.) egész sereg tennivalóval látta el a megyéket; a felkelők összeírása, szemléje, gyakorlatoztatása, a felszerelés és élelmezés biztosítása valamint a költségek előteremtése tartozott a legfontosabb teendők közé. A fslkelési választmányok megalakulását követően rendelték el a nemesek járásonkénti összeírását. /13/ A törvény meglehetősen körülményes leírásából kitűnik és a gyakorlat is megerősíti, hogy legalább két lajstromnak kellett készülnie. Az elsőnek, a megyében élő összes kiváltságost — természetes és jogi személyt — nyilvántartásba kellett vennie, mégpedig a fegyverfoghatóság — részletesen megfogalmazott — szempontjait szem előtt tartva. /14/ A nemes családok egyetemére kiterjedő aprólékos, felelősségteljes munka a főszolgabírák irányításával zajlott és a járási összesítések beterjesztésével zárult. E művelet többnyire 4-7 hetet vett igénybe. /15/ Miután a — későbbiekben részletesen tárgyalandó — felkelési alkalmasságról képet nyert a megyei vezetés, az első szemle lebonyolítása került sorra. A körültekintő szervezés a szemlehelyek és az időpont kiválasztásában is megnyilvánult. /16/ A szemlebizottságok a hadköteles korúakat személy szerint megvizsgálva megállapították, hogy ki tartozik személyesen részt venni és ki helyettes állításával " felkelni ". Az is megállapítást nyert, hogy a katonáskodásra kijelöltek közül -- vagyoni helyzete függvényeként — ki milyen fegyvernemekhez került. /17/ Ezt a szemle eredményét tükröző névjegyzéket, helyesebben kimutatást 718/ terjesztették fel a megyék a nádornak, a felkelés főparancsonokának, aki ez alapján állapította meg a megyék felkelési keret-számait, illetve jelölte ki a törzstiszteket. A szemlék listáin alapuló országos összesítésre, annak jelentőségére — a nemesség vagyoni differenciálódása szempontjából — már jóideje felfigyeltek, a nemesség egészét felölelő megyei összeírások vizsgálatával , hasznosításával viszont adós történetírásunk . /197 Az jsszeírási munkálatok a megyék többségében, így Baranyában is az 1809-es esztendő első két hónapjában zajlottak. /20/ Néhány megyében nyomtatott adatlapokat használtak az összeírok, másutt — mint megyénkben is — kézzel írott fóliókat alkalmaztak, melyeket magyarul vagy latinul töltöttek ki. A latin nyelv használatának túlsúlyát jelzi Baranyában, hogy csupán egyetlen járásban készült magyarul az összeírás. /21/ Mielőtt Baranya nemeseit számbavennénk meg kell említenünk néhány, az összeírásban rejlő, s bizonytalanságra okot adó tényezőt, amely már a létszám pontosítását is megnehezítheti. Az első magyarországi népszámlálással ellentétben itt nemcsak a nemes férfiakat vették nyilvántartásba, hanem a " háznépet " is. A níjk közül a családfők kerültek fel a lajstromokra, a gyermekeknél a nagykorú fiúk név szerint, a kisebbek csak számukban szerepeltek. A több megyében is birtokló, nem ritkán megsokszorozódik személyében és megyén belül is tapasztalható, hogy az egyes családokat lakó- és szolgálati
