Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)
II. NEMESEK, POLGÁROK, ETNIKUMOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 3. Ódor Imre: Az 1809. évi nemesi összeírás forrásértéke, felhasználásának lehetősége
RENDI TÁRSADALOM — POLGÁRI TÁRSADALOM 1. TÁRSADALOMTÖRTÉNETI MÓDSZEREK ÉS FORRÁSTÍPUSOK SALGÓTARJÁN, 1986 Odor Imre: AZ 1809. ÉVI NEMESI ÖSSZEÍRÁS FORRÁSÉRTÉKE, FELHASZNÁLÁSÁNAK LEHETŐSÉGEI A kiváltságokban bővelkedő magyar nemesség egyetlen kötelezettségére, a nemesi felkelésre hivatkozva, több mint hat évszázadon keresztül egészen 1848-ig megőrizte adómentességét. /1/ E kapcsolat szorosságát, erejét misem jellemezheti jobban, hogy bár a rendek a 17. század elején elismerték az insturrectió hasznavehetetlenségét, /2/ mégis fenntartották, s jó száz évvel később inkább lemondtak a nemzeti hadsereg felállításáról, mintsem az adófizetést elvállalják. Az állandó hadsereg megteremtésével és a nemesi felkelés fennmaradásával (1715: 8. te.) — Szekfű Gyula találó jellemzésével — a nemesség megmentette a véradó látszatát és az adómentesség valóságát. /3/ Ismeretes, hogy a privilégiumaira féltékenyen ügyelő nemességet a rendi Magyarország jogviszonyai minden adóösszeírás alól mentesítették. Előjogának és elemi érdekének védelmében sikerrel dacolt uralkodójával és esetenként még az erőszaktól sem riadt vissza. /4/ De jellemzőnek tekinthetjük, hogy az 1741. évi országgyűlésen — a királynőnek nyújtott emlékezetes segítség mellett — mindenekelőtt adómentességének törvénybeiktatását tartatta a legfontosabbnak. /5/ Mária Terézia a katonaszükséglet idejének múltán és a kincstári bevételek csökkenése következtében megszigorította a nemesítés feltételeit, így a nemesi cím ismét keveseknek, tényleges érdem fejében elnyerhető kiváltságává lett. /6/ Egyúttal — évtizedes huzavona után — elrendelte a nemesek országos összeírását. Célja a szatmári békétől jelentkező gazdasági tehertétel csökkentése, a közterhek viselésétől mentes nagyszámú katonáskodó birtoktalan nemes megadóztatása volt. Az 1754-55. évi nemesi összeírás tehát kevésbé a politikailag jogosultak számbavételének, mint inkább az adóalannyá visszaminősítés kezdeti lépésének tekinthető. /7/ Az első magyarországi népszámlálás (1784-1787) egységes szempontrendszere, lebonyolítása és kontrollálása révén hűen tükrözi a 18. század végének népességi viszonyait. Ugyanakkor a nemesek esetében is csupán a férfiak kerültek fel adatlapjaira s természetszerűleg a kiváltságosok rétegződéséről, vagyon- és birtokviszonyairól — a területi megoszlással ellentétben — nem nyújt képet. Az 1754-55-i országos összeírást követően megyénként számos nemesi lajstrom készült, de ezek szinte kizárólag a taksás nemesek neveit -"fártalmazzák. /8/ A nemesség egészét felölelő összeírás az 1809-es nemesi felkelést megelőzően nem készült, a korábbi = (1797, 1800, 1805. évi) insurrectiók alkalmával sem. sőt még a reformkorban is becslésekre vagyunk utalva. /9/ Ez a tény már önmagában is hallatlan jelentőséget kölcsönöz az utolsó nemesi felkelés alkalmával készült feltételeknek, melyek szinte minden megyei levéltárban fellelhetők. /10/ A baranyai összeírások vizsgálati tapasztalatainak közreadásával földolgozásukhoz szeretnénk szempontokat nyújtani, remélve, hogy
