Társadalomtörténeti múdszerek és forrástípusok. Salgótarján, 1986. szeptember 28-30. - Rendi társadalom, polgári társadalom 1. - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 15. (Salgótarján, 1987)

II. NEMESEK, POLGÁROK, ETNIKUMOK A HELYI TÁRSADALOMBAN - 2. Hudi József: A Veszprém megyei politikai elit a 18-19. században

109 féle megyei adószámadások. = TVMM 1984, 121-233. p. Éri István

: Veszprém megye középkori településtörténeti vázlata. = A Veszprém Megyei Múzeumok Közleményei 8 (1969), 199-213. p.; Hudi

; i.m. 1984, 342-349. p. /19/ VeML XII. 1/d. A Veszprémi Káptalan hiteleshelyi levéltára, Elenchus mandatorum introductorio-statutoriorum in archivo Capituli Wespremiensis reperibilium 1636-1808.; Lukcsics Pál

: A veszprémi káptalan levéltára. LK 8 (1930), 151-181. p. /20/ IV. l/a Veszprém megye közgyűlési jegyzőkönyvei és indexei 1639-1848. A kihirdetések egy részét közölte Dukovits István vármegyei levéltáros: Nemesi kihirdetések Veszprém vármegyében = Közlemények Dunántúl történetéhez 1 (1911), 103-105. p. /21/ A Fekete aliter Kalmár család armalisát 1660-ban hirdetik ki, de akkor Esterházy Pál és Ferenc tiltakoznak (VeML IV. l/a. 1660: 127. p.); 1667-ben ellentmondás nélkül iktatják be a megyei nemesek sorába Imrét és Györgyöt. (Uo. 1667: 125. p.) Az Árvay család 1690. július 26-án I. Lipóttól nyert címeres-levelet, melyet Vas megye hirdetett ki. Először az 1740-es években tűnnek fel Veszprémben (1747-ben), József 1749ben főszámvevő, Sándor 1759-től járási esküdt, 1762-től pedig aladóvevő, átveszi testvére hivatalát. Antal ugyanis 1759-62 között aladóvevő. /22/ IV. 1/b. 601/1833. közgy. i. /23/ A 22 család közül 500 pft-tól 1000 pft-ig 11 család jövedelme, 10012000 között 3, 2001-3000 között ismét 3, 3001-4000 között 4 család helyezkedik el. E felett csak a Csuzy család (9925 pft). Az 1933-ban hivatalban lévő családok "jövedelme: Ányos (4000 pft), Vigyázó (2380 pft), Bezerédy (1000 pft), Rosos (800 pft), Rohonczy (500 pft). /24/ Padányi Bíró Márton naplója. (Közli: Horning Károly) Veszprém, 1903. 127. p. /25/ Fiáth ;Ferenc

: Életem és élményeim. Bp., 1878. I. 123-124. p. Erre az időszakra esik több hivatali visszaélés is: Dienes Dávid Pap dános szolgabírót azzal vádolja, hogy többször megvesztegették, a rabokat kínoztatta (VeML IV. 1/b. 2790 (1845)). Hamvay Kovács Dávid házi főadóvevő az önálló házipénztár felállítását követő évtizedben (1825-1834) közel 25.000, Késmárky Zsigmond főadóvevő a hadipénztár élén (1825-1831) közel 14.000 pft-ot sikkasztott. Erre nekik is, akárcsak elődeiknek, a pénzkezelés szabályozatlansága adott lehetőséget. (VeML IV. 1/b. 2554/1847. sz.) /26/ Lukinich Imre (közli): Hunkár Antal emlékiratai 3. = Hadtörténeti Közlemények 1926, 354-358. p. /27/ A magyar közigazgatás és a társadalomtörténet összefüggéseiről egyebek közt Bibó István

: A magyar közigazgatásról. = Válogatott tanulmányok (Vál.: Huszár Tibor) Bp., 1986. II. 472-483. p., továbbá Nagy Endre

: Társadalomfejlődés és közigazgatási reformok. = Világosság 1986 8-9. sz. 507-513. p. A reformkori magyar társadalomról kitűnő portrét fest az iránymutatás szándékával Mocsáry Lajos

: A magyar társasélet. Pest,