Fridectky Lajos memoárja. Középszinten a történelemben - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 14. (Salgótarján, 1988)

100. Szacsvay Imre (1818—1849( ügyvéd, a bihari ellenzék egyik fiatal vezetője, 1848-49-ben Nagyvárad nemzetgyűlési képviselője; 1849-től a képviselőház egyik jegyzője, ez év áprilisa elején a Köztársasági irányzatú Radical-párt egyik kezdeményezője. Mivel jegyzőként ő írta alá a Függetlenségi Nyilatkozatot, a pesti hadbíróság kötélhalálra ítélte, és 1849 október 23-án kivégeztette. 101. A parlamenti gyorsíró tollából származó beszámoló (Közlöny, 1849. április 15.) erről csak a következőket mondja : Almásy házelnök a templomban felszólította a ház tisztviselőit, „hogy azon padsorokat melyek itt előtol végig vonulnak, ürítsék ki a képviselő urak számára; míg ez nem történik, az ülést nem fogom megtartani; a képviselő urakat pedig kérem, hogy mindannyian kijelölt helyeikre vonulni méltóztassanak. (Megtörtént.)" Azután a kellő csendre intette a jelenlevőket, majd utána Kossuth így kezdte beszédjét: „Részemről is csendet vagyok bátor kérni, mert e templom kissé nagy, s én kissé rekedt vagyok, mellem fáj; nem fognak érteni különben." - De nem minden képviselő foglalt helyet az első padsorokban: többen a tömegben elvegyülve maradtak. Ezért hivatkozhattak egyesek később a hadbíróság előtt arra, hogy ők csak hallgatóként voltak jelen a trónfosztó ülésen, de nem szavazták azt meg. 102. A történetírás kiderítette, hogy a seregvezérek valóban nem sürgették, sőt nem is helyeselték a dinasztia száműzésének gondolatát, de azon a törzstiszti ülésen, amelyen Kossuth e tervvel fellépett, nem is szegültek az eszmével szembe; maga Görgey is csupán aggályainak adott hangot. — Április 14.-e után valóban számosan kiléptek — különféle ürügyekkel - a hadseregből, így például Gáspár András tábornok. 103. A híres Viddini levél-ről van szó. 104. A nagysarlói ütközetet említi Frideczky „Sárlói" néven. 105. Buda ostromának kezdete valójában május 4-étől számítható. 106. A nemzetgyűlés Pestre történő visszatelepülésére, az ülésszak felfüggesztésére és a tanácskozásoknak július 2-án Pesten való újrakezdésére vonatkozóan valójában Szemere Bertalan miniszterelnök tette meg - minisztertanácsi határozat folytán - az indítványt, mégpedig május 31.-én (Közlöny, 1849. június 2.) 107. Görgeyt a dédesi (Borsod m.) kerület választotta képviselővé a lemondottnak tekintett Ágoston József helyett. 108. Frideczky emlékezete kiigazításra szorul: A zárt ülésen valóban Szacsvay vitte a tollat, az április 14-i ülésen azonban Irányi Dániel töltötte be a jegyzői tisztet. Tény viszont, hogy ugyanezen az ülésen Kossuth elfogadott indítványának végleges megformulázására Almásy Kossuth mellett Szacsvayt és Gorove Istvánt ajánlotta, amelyet azután közhelyesléssel fogadtak. Szacsvay a Függetlenségi Nyilatkozatot valóban jegyzőként írta alá. A fentiek a Szacsvay és Záborszky közt folyó versengést nem zárják ki. - Záborszky Alajos (+ 1862) ügyvéd és táblabíró egyébként 1848/49-ben a szigetvári (Somogy) kerületet képviselte, egyidejűleg - mint Kossuth regi híve - a Pénzügyminisztérium tanácsosa volt. Az alsóház még 1848-ban választotta egyik jegyzőjévé. Átmenetileg kormánybiztosi megbízást is vállalt. Április 14.-e előtt az OHB elnöki hivatalának, utána pedig a kormányzói hivatalnak tanácsosa és a minisztertanács előadó jegyzője lett. Azok közé a hadbíróság elé állított képviselők közé tartozott, akik ellen Haynau beszűntette az eljárást. 1861-ben a lengyeltóti kerület küldte a parlamentbe. 109. Recsky Andor (1813-1886) Heves megyei földbirtokos és megyei aljegyző; 1848/49-ben a nemzetgyűlésen az abádi (Heves) kerületet képviselte, 1848 őszén népfelkelési kormánybiztosként is tevékenykedett. 110. A megszövegezett Függetlenségi Nyilatkozatot teljes terjedelmében április 19-én a főrendiház és a képviselőház együttes ülésén hirdették ki. Áz okmányt Perényi Zsigmond, a felsőház másodelnöke, Almásy Pál a képviselőház alelnöke és Szacsvay írták hivatalosan alá. - Kossuth eredetileg valamennyi képviselővel alá akarta írattatni, és csak Almásy azon érvének hatására állt el ezen igényétől, hogy ebben az esetben a Nyilatkozat érvénytelennek minősülhet, hiszen kiderülhet, hogy az aláírók száma kevesebb lesz, mint amennyi a képviselőház eredeti összlétszáma alapján érvényes döntés hozatalához szükséges. 111. Távollétében, jelképesen, azaz a nevét szögezték bitófára. 112. Iván Fjodorovics Paszkievics herceg (1782-1856) orosz tábornagy, a cári intervenciós sereg főparancsnoka. 113. E második váci ütközet július 15-én folyt le. 114. Ld. a 31. sz. jegyzetet. 115. Ld. a 73. sz. jegyzetet. 116. Lumnitzer Sándor (1821-1892) orvos; 1848-ban a Hadügyminisztérium első törzsorvosa, majd az egész hadsereg egészségügyi főnöke. Világos után Pesten előbb magángyakorlatot folytat, azután Balassa János sebészprofesszor magánasszisztense. 1864-ben a Rokus-kórház főorvosa, a pesti egyetemen 1868-tól magán—, majd 1880-tól sebészprofesszor. 1885-ben főrendiházi tagságot nyer. - Görgey a július 2-i ácsi ütközetben kapott súlyos fejsebet, amikor Komáromból seregével dél fele akart áttörni az osztrák ostromzáron, hogy a seregek koncentrációs pontjául kijelölt Szegedhez vonuljon. Ekkor rendelték ki melléje Lumnitzert. 117. Pöltenberg Ernő (1814-1849) lovag osztrák nagybirtokos nemesi családból származott, ügyvéd apja császári udvari titkár volt. ö maga 1829-tól a császári seregben katonáskodott, és mint a Magyarországon állomásozó egyik császári huszárezred főszázadosa, vett részt a Jellacic ellen folyó hadműveletekben. 1848 októberében ezrede a honvédseregbe olvad. Pöltenberg hamarosan őrnagyi, majd alezredesi előléptetést kap a feldunai hadtestben, azután ezen — 7-es számot viselő - hadtest parancsnoka lesz. 1849 május elején ezredessé, június elején tábornokká léptetik elő. Hadtestével együtt teszi le a fegyvert Világosnál. Az aradi hadbíróság kötél általi halálra ítéli és 1849 október 6-án felakasztatja.