Fridectky Lajos memoárja. Középszinten a történelemben - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 14. (Salgótarján, 1988)

Jegyzetek a ,Szabálytalán emlékirat-hoz 1. Tihanyi Ferenc (1788-1859) Nógrádban már 1818-ban főszolgabíró, 1828-tól másod-, majd 1832- től 1836-ig első alispán volt. 1836-tól előbb a királyi, azután a hétszemélyes tábla bírája, valóságos belső titkos tanácsos, aki közben grófi rangot is kapott. 1842-ben Temes megye főispánja lett és maradt 1848-ig. 2. 1526 előtt a királyok időnként Rákos mezejére - Pest mellé - hívták össze az ország nemességét országgyűlést tartani. 3. Királyi szóbeli kihallgatás, amely a legtöbb esetben uralkodói dorgálással, vagy legalábbis a kihallgatott valamely tettének, illetőleg megnyilatkozásának rosszallásával szokott végződni. 4. 1818 óta, amikor a Helytartótanács rendelete előírta, hogy a megyei tisztségviselőket szavazással kell megválasztani, nem pedig a tekintélyesebbek akaratához igazodni, a megyékben lábra kapott a korteskedés; ennek következtében gyakran - és számos megyében - előfordult, hogy az a párt győzött, amely a nagyobb tömegű vagyontalan kisnemességet valamilyen formában, rendszerint nem éppen tiszta eszközökkel, maga mellé tudta állítani. - Egyébként Frideczky emlékezetében itt összemosódnak az események, ugyanis 1828-ban még csak másodalispánná választották meg Tihanyi Lajost. (Lsd. az 1. sz. alatti jegyzetet, illetve a Nógrád Megyei Levéltárban - NML - Nógrád vármegye nemesi közgyűlésének 1828. évi jzk-ében az 1124. számú bejegyzést a 625. oldalon.) Ekkor volt ugyanis ellenfele Prónay János, Sréter László, Batta Pál és Jaan József is. Ezen a választáson, mivel felkiáltással a többség nem volt megállapítható, voksolást rendelt el a főispán, melynek eredményeképpen Tihanyi lett a másodalispán 1164 szavazattal, megelőzve Prónay Jánost, aki csak 1089 szavazatot kapott. - Az új megyeházát ellenben Tihanyi már valóban első alispánsága alatt (1832-1836) építette fel, melyhez 1834 elején kezdtek hozzá és 1835 szeptemberében fejezték be. 5. Tisztesség; itt : jó ízlés. 6. Azaz 1893-ban. 7. Gróf Keglevich Gábor (1784-1854) 1806-tól a Helytartótanács egyre magasabb beosztású tisztviselője, 1824-től Csongrád megye fó'ispánhelyettese, 1828-tól Nógrád főispánja, 1830-tól a Magyar Kancellária tanácsosa, 1831-től koronaőr, 1832-től a Magyar Kamara al-, majd 1836-tól rendes elnöke, 1842-től pedig főtárnoknester. 8. A tisztségekre történő jelölés jogát -hol a pártok meghallgatásával, hol azt mellőzve - a központi hatalmat képviselő főispán gyakorolta; e gyakorlatot a reformkorban a liberálisok megkérdőjelezték, és a jogot megyei nemesség sarkalatos privilégiumának minősítették. A kérdés körül nem egy megyében meg-megújuló harc kerekedett a főispánt támogató kormánypártiak és az ellenzék között. 9. A reformkorban Dessewffy Jób emelkedett hármójuk közül legmagasabbra: az 1847/48. évi történelmi országgyűlésen az ellenzék színeiben Nógrád megye egyik követeként vett részt. 10. Kasselik Ferenc kiváló képességű és híres pesti építőmester, aki nagy vagyont szerzett össze. Többek közt a gellérthegyi citadellát is ő építette 1849 után. 11. A nemesség a megye szükségleteire szedett ún. háziadó alól is mentességet élvezett, az országos, úgynevezett hadiadó fizetésében sem vett részt; legfeljebb a király koronázásának költségeit fizette, vagy országgyűlésileg megajánlott célra, de mindig csak egyedi alkalomként, nyitotta meg erszényét. Ezért számított szinte forradalmi újításnak Tihanyi kezdeményezése. 12. Marcalis közgyűlés jelentése itt: rendkívüli, olyan, amelyet valamely meghatározott ügyben soron kívül hívtak egybe. 13. Széksértést a törvények és szabályrendeletek értelmében az követett el, aki megyei gyűlésen a helyhez, illetőleg alkalomhoz nem méltóan, tiszteletlenül, sértőleg, gyanúsítólag vagy rágalmazólag szólt akár a főispán, akár valamelyik tisztviselő ellen, annak személyét vagy eljárását sértően vagy gyalázóan érintette, vagy egyáltalán: illetlen kifejezéssel botránkoztatta meg a jelenlevó'ket. A megyei főügyész kötelessége volt, hogy ilyen esetben keresetet indítson a tettes ellen, azaz nyomban - a szabálysértés mértékétől függő mértékű és azonnal lerovandó pénzbírsággal sújtsa. 14. Az új nógrádi megyeházát 1835. október 19-én avatták ünnepélyesen fel. 15. Nagy Iván konkrétan figyelmeztette Frideczkyt, hogy Szily István soha nem volt főszolgabíró. Frideczky a funkció megjelölésében tévedhetett, a személyt illetően azonban aligha. 16. Sárdi Sommsich Pongrác (1788-1839) 1824-1831 közt Somogy alispánja, 1831-től alnádor, 1833- tól királyi személynök és Pest megye főispánhelyettese, 1835-től Baranya főispánja, 1839-től államkonferenciai tanácsos; 1846-ban grófi rangot kapott. 17. Zichy Károly (1785-1861) 1842 előtt Vas megye adminisztrátora volt. Egyébként Nógrádban a kelecsényi uradalmat birtokolta, ezért esett nógrádi emberre a választása. - A reformkor utolsó másfél évtizedében számos megyében hosszú időn át kötélhúzás folyt az ellenzék és a központi hatalom hívei között a tekintetben, hogy a megyei jegyzők beállításának joga a megyei nemességet vagy pedig - a kialakult gyakorlat alapján — a főispánt, illetőleg helyettesét illeti-e. 18. A megyei törvénykezést 1848 előtt nem hivatásos és független, hanem á fő-, illetőleg alispán elnöklete alatt az elnök által egy-egy törvénykezési periódusra vagy előre kijelölt, vagy alkalomszerűen berendelt táblabírák végezték. Táblabírói kinevezést bármely nemes kaphatott a megye főispánjától, akiről némi jogi jártasság feltételezhető volt; hosszú időn át e funkció elnyeréséhez még jogi végzettségre sem volt szükség. A kinevezendő személyeket a főispán hol önkényesen,