Fridectky Lajos memoárja. Középszinten a történelemben - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 14. (Salgótarján, 1988)
A. 1860. oct. 20-ról kelt ugy nevezett királyi diplomával a m. k. Helytartó Tanács Budán és a m. k. udvari Cancellária Bécsben az 1848 előtti hatásokban visszahelyeztetvén, a fő Cancellár, B. Way Miklós, főispánokat nevezett, s azokat a megyéknek az 1848. XVI. tör. értelmében alakítására, ezek befejezésével pedig az 1861. április 2-án összehívott országgyűlésre az 1848. V. törvény alapján képviselőválasztásoknak megtartására utasította. Nógrád Vármegye főispánjává, miután Pronay József, 140 Pronay Jánosnak fia, a fő Cancellár felhívását el nem fogadta, gróf Zichy Ferenc, 141 ez időben mint a Zichy család legidősebbik és a seniori uradalom birtoklója, nevezetetett. Zichy Ferenc kinevezése a megye közönsége részéről nagy felháborodással fogadtatott, mert Z. F. Paskievics orosz táborszernagy hadseregében mint hadbiztos szolgált 1849. Ki a főispáni székbe beigtatván, az 1848-XVI. törvény értelmében a megyei Bizottmányok, s ezek által a megyei tisztikarnak megválasztása tekintetéből ez ősgyülést 1861. évi Január 1-ső napjára hivta össze. Ezen ősgyülés jegyzőkönyvének vezetésével, mint ideiglenes Jegyző, én bízattam meg. Ezen gyűlés óvást tett az eddigi rendszer ellen, s alakulását az 1848. törvény alapján alkotta, s 1200 s néhány egyént választott be a bizottmányba, köztük Kossuth, Klapka, Tűr 142 stb. Zichy a székfoglalás perceiben a kitüntetett ellenszenv irányában elfogulva volt. Délután volt előtanácskozmány. A megyei mozgalom kezdetét vette, a két alispánra — Dessewffy Otto 143 — Török Sándor személyében, a megye értelmessége határozott állást foglalt. A főjegyzőségre pedig engemet jelölt ki közakarattal, s azon bizalom alapján, melyet már 1848 év előtti időben főjegyzői állásomban birni szerencsém volt. Azonban a központban (Pesten) azon vélemény volt uralkodó, hogy a lehetőségig most is, az 1861-iki országgyűlésre azok választassanak meg képviselőknek, Tcik az 1848-ki országgyűlésen mint ilyenek részt vettek. 145 Én a főjegyzőségre jelölésemet megköszönve, a képviselői állásra pályáztam, annál inkább, mert a nógrádi kerület választói ismét személyemet jelölvén ki, ennek elfogadására felhívtak, mit én el is fogadtam. Ellenjelöltem Májer Károly 146 nőtincsi birtokos volt. A választás 1861 évi március 20-ra volt kitűzve. Ellenjelöltem 117 — reám, 1300 választó szavazván, 1183 szótöbbséggel a nógrádi kerület képviselőjének választattam meg. Választásom igazoltatván, a tanácskozásokban mint Deák párti vettem részt. * * * B. Az országgyűlést Apponyi György 147 országbíró nyitotta meg, ő Felsége, trónörökös Ferenc József képviseletébert. Az egybegyűlt képviselők (a horvátok nem jelentek meg) rögtön állást foglaltak, egy részök Deák Ferenc felirati, egy a Teleki László 148 határozati párthoz csatlakozott. En Deák Ferenc hive voltam, s ma is annak elveit követem. Mindkét pártnak elvei és a koronával szembeni követelései a sanctio pragmatica szelleme s rendelkezése szerint azonosak voltak, csak azok nyilvánítására alakban különböztek. Deák egy, ő Felsége Ferenc József trónörököshez egy szokásos feliratban kivánta a Nemzet óhajtásait előadni, amelyben szerepelt az 1848-ki törvényeknek életbe léptetése, s ezek alapján a trónörökösnek a megkoronáztatása. A Határozati Párt Teleky László vezetése alatt egy Határozatban akarta azt kifejteni, s azt ő Felségének megküldeni. Ezen alaki kérdés volt a különbözet a két párt között, s adott okot a hosszas és szenvedélyes tanácskozásra. * * * A. Én Deák Ferenc felirati javaslatára szavaztam, teljes meggyőződésemből. Mert a határozati párt által hirdetett elveket nemcsak időszerűtleneknek, de amenynyiben az 1849-ki kierőszakolt politica lejtőjén indult és haladtak, veszélyeseknek is tartottam, - mit a határozati párt is azon tettével igazolt, hogy bár ő volt többségben, azt a felirati pártnak engedte által, több tagjait a szavazástól visszatartván. 149 * * *
