Fridectky Lajos memoárja. Középszinten a történelemben - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 14. (Salgótarján, 1988)

Az utóbbiakról, amint ezt Görgey Frideczkynek is említette, a kormány és a törvényhozás nem gondoskodott. A gyors áttelepülés miatt ideje sem volt rá, de arról sem tudhatott, hogy a hadtest — vezérkara eredeti tervének megfelelően — Lipótvár felszabadítására, azaz észak felé indul,

4 7 hiszen a kormány elképzelése szerint Pest-Buda feladása esetén a főváros közelében kellett volna állást foglalnia, de legalábbis a Tiszánál vennie fel az ellenséggel a harcot. Frideczky nehéz választás elé került. Ha teljesíti Görgey kérését, az ellenforradalom várható felülkerekedése esetén talán a legsúlyosabb megtorlás vár reá. De mi lesz, ha elhárítja a felkínált megbízatást? Biztosi funkciót polgári személyre — különösen képviselőre - csak a polgári hatalom ruházhatott, ilyennek vállalására egy katona, külön jogosítvány hiányában, formailag senkit sem kényszeríthetett. Igen ám, de Görgey ekkor még mind a kormány, mind a közvélemény bálványának számított, akinek haditetteiről a képviselőház elé terjesztett beszámolók is mindig szuperlativuszokban emlékeztek meg. Ráadásul ugyanennek az embernek alig három hónapja Zichy Ödön személyében grófot is volt bátorsága akasztatni! Mindez átsuhanhatott Frideczky fején a váratlan — parancsnak is felfogható — kérés hallatán. De hosszas latolgatásra nem volt idő. Igent mondott hát, hiszen az ellenség bosszújának legfeljebb a jövőben lesz, Görgey esetleges haragjának viszont most van kitéve. Az is felötölhetett benne, hogy a kényszerből egyúttal hasznot húzhat: a megbízatás elfogadásával, minden eshetőségre készen, igazolhatja elmaradását Debrecenből. Ezért beleegyezését ahhoz a feltételhez kötötte, hogy Görgey tájékoztassa a kormányt, illetőleg a törvényhozást. Görgey ezt megígérte, és állta is a szavát. „Frideczky nógrádi képviselő urat, — írta még január 5-én a Honvédelmi Bizottmánynak —, ki itt Váczon-Debrecenbei utazása alkalmával találtam, felszólítottam seregem ellátása tekintetében segédkezet nyújtani; mit ő hazafiúi készséggel el is vállalt. Alkalmat veszek magamnak ezúttal a honv. Bizottmányt erről értesítve, kérelmemet kijelenteni,, hogy fentnevezett képviselő urat, míg seregemnél hivatalos működése tartani fog, a hongyűlésnéli megjelenéstől felmenteni méltóztassék."*

8 Kossuth a képviselőház első debreceni — 1849 január 9-én tartott — ülésén tájékoztatta a törvényhozó testületet Görgey leveléről, amely egyébként az első olyan írás volt, amelyet Pest kiürítése óta a kormányhoz intézett. Kossuth nem olvasta fel a levél szövegét, hanem ezeket mondta: tr

Arra kell kérnem a tisztelt házat az egyik vezérnek jelentése folytán, méltóztassék megengedni, hogy Frideczky képviselő út néhány napig ne legyen kénytelen megjelenni a ház előtt, mert ott ő reá valami teendő vár. 9 Az ülés jegyzőkönyve mindezt az alábbi formában rögzítette: jelentetett, hogy Frideczky Lajos képviselő a kormány által igénybe vétetvén, távollétének oka jegyzőkönyvileg nyilvánittassék. - Helyeseltetett "

so Azért idéztük mindhárom dokumentumot, mert — és ennek jelentősége a továbbiakban mutatkozott meg — ellentmondások vannak közöttük, illetőleg tartalmuk nem pontosan fedi egymást. A félreértések szülőjének Görgey levelének az a kitétele tekinthető, amely szerint Görgey Frideczkynek annak Debrecenbe utazása közben találkozott. Görgey világosan megírta, hogy seregének ellátásához kívánja Frideczkyt igénybe venni, és addig kért számára felmentést a debreceni megjelenés alól, amíg seregénél hivatalos működése tartani fog. Kossuth viszont azon túlmenően, hogy nem mondta meg konkréten: melyik vezértől érkezett a kérelem, ezen anonim vezérre hivatkozva néhány napig kért a háztól távolmaradási engedélyt Frideczky számára, a távolmaradás indokát pedig csak általánosságban, abban jelölte meg, hogy Frideczkyre az érintett seregnél valami teendő vár. A jegyzőkönyv még tovább torzított, amikor úgy fogalmazott, hogy Frideczky igénybe vétele a kormány által történt. És a jegyzőkönyv szövegezésével szemben a hitelesítéskor sem emelt kifogást senki! Bár a fentiek szerint a ház úgy értelmezte az ügyet, hogy Frideczky kormánymegbízatást teljesít, és ehhez adta utólagos hozzájárulását, valójában Frideczky küldetése nem tekinthető kormánybiztosságnak, hiszen a kormány képviseletében nyilatkozó Kossuth csupán arra kért engedélyt a háztól, hogy Frideczky a seregvezérek egyikének kívánságára maradhasson Debrecentől távol. Hogy Kossuthtól valóban távol állt Frideczky megbízatásának kormánybiztosi funkcióként való felfogása, azt egyértelműen igazolja másnap,