Fridectky Lajos memoárja. Középszinten a történelemben - Adatok, források és tanulmányok a Nógrád Megyei Levéltárból 14. (Salgótarján, 1988)
lanszor választott egy-egy feladatra bizottságokat, vagy funkciókba személyeket, Frideczky azonban társaitól még egyetlen voksot se nyert soha. December 11-én is a véletlen folytán kapott a törvényhozás alsóházától különleges feladatot. Még szeptember 28-án, a Lamberg felett tartott népítélet napján, az a hír futott szét Pesten, hogy — amint Balogh János aranyosmaróti képviselő a ház délutáni ülésén szóba hozta — a svarcgelbek Budán elfoglalták a koronát. Balogh intézkedést kért a törvényhozástól a korona visszaszerzésére. A magyar államiság jelképének sorsáról szóló mendemonda, amely nyilván azzal összefüggésben keletkezett, hogy Lamberg Budán, a koronát őrző palota szomszédságában szállt meg, indokolt ingerültséget keltett a képviselők között. Az izgalmat ezúttal még lecsillapította Kuhinyi Ferenc tájékoztatója. Amint elmondta, ő, Irányi Dániel és még egy képviselő Kossuthnak a fenti hír hatására adott megbízásából megkérdezték Ürményi Ferenc koronaőrt, hogy a szent ereklye őrzési helyén van-e. Ürményi igenlően válaszolt, biztosította őket a koronaláda pecsétjeinek épségéről is, sőt megígérte, hogy a láda másik kulcsát is elhozza koronaőr-társától, az Erdélyben országos biztosként működő Vay Miklóstól, Kubinyiékat pedig ma délután az őrzési helyre vezeti az átala mondottak ellenőrzésére. 3 8 December elején még nagyobb aggodalomba ejtette a közvéleményt a korona eltűnésének lehetősége. E hó másodikán mondott ugyanis le a szabályosan megkoronázott V. Ferdinánd, a helyébe lépő Ferenc Józsefet azonban a nemzetgyűlés trónbitorlónak nyilvánította. A magyar közjogi felfogás szerint a megkoronázás egyik feltétele volt annak, hogy a mindenkori uralkodó törvényesen birtokolhassa a hatalmat, más oldalról viszont a koronázás törvényes királlyá kente azt, akinek fejét a szentkorona érintette. A korona esetleges Bécsbe csempészése arra a következményre vezethetett, hogy a koronázási aktus lebonyolításával Ferenc József a nemzet akarata nélkül vagy ellenére is jogszerűséget szerez az uralkodásra. Az időközben kormánnyá előlépett Országos Honvédelmi Bizottmány ilyen megfontolásból Halász Boldizsárt, Záborszky Alajost és Gorove Istvánt kiküldte Pálffy János vezetésével a korona meglétének kivizsgálására. A deputátusok Ürményi Ferenc kíséretében, aki a koronaládához tartozó 9 kulcsot — a Vaytól közben megszerzetteket is - magával vitte, felnyitották a külső láda zárjait, majd leszaggatták a koronát tulajdonképpen tartalmazó belső láda épen talált pecsétjeit, amelyeket a legutóbbi koronázás alkalmával egyenként az ország akkori zászlósurai, folyamatosan pedig a tisztségükben egymást váltó mindenkori koronaőrök nyomtak a láda tetejére. Ezt a ládát azonban, amelyhez három kulcs szolgált, nem sikerült felnyitni, mert a bizottság csak az Ürményi és Vay által őrzött kulcsokkal rendelkezett, a harmadikat pedig mindenkor Bécsben, rendszerint a főudvarmesternél őrizték. Az e kulcshoz tartozó zárral békés úton még az odarendelt lakatos se boldogult. Ürményi a láda erőszakos feltörését se ellenezte azon esetre, ha a bizottság erre utasítást mutat fel. Kossuth, mint a Honvédelmi Bizottmány elnöke, azonban azt a választ adta a bizottság utasítást kérő tagjának, hogy „most még" nem kell a ládát feltöretni. Ezek után a belső ládára Ürményi és a kiküldöttek saját pecsétjeiket ütötték rá. Mindezt szellőztették a főváros lapjai, a közvélemény aggodalma viszont csak nőtt annak hírére, hogy a bizottság nem tudott meggyőződni a korona meglétéről. A képviselőház december 11-i ülésén Esztergom városának képviselője: Besze János tolmácsolta a közhangulatot, amelyben nem önmagáért a koronáért nőtt az aggodalom, hanem attól a lehetőségtől félve, hogy — amint Besze mondta — „a koronát elvitték s aztán tudtunk nélkül majd egy csoport nagyúr és pap egyszer csak egy megkoronázott királlyal jőnek közinkbe". Mivel az utolsó láda kinyitása megszüntetné az aggályokat, Besze azt javasolta, hogy a ház hagyja meg a Honvédelmi Bizottmánynak a korona mielőbbi megtekintését, és a tapasztaltak nyilvánosságra hozásával nyugtassa meg az izgatott kedélyeket. A ház egyetértett az indítvánnyal, amelyről azon nyomba kiderült, hogy nyitott kapukat dönget. Patay József, a Honvédelmi Bizottmány tagja, bejelentette, hogy a hangulat felajzottságának csillapítása végett a Bizottmány már el is határozta a korona megtekintését azzal, hogy ennek „bizonyos formalitások mellett" és nem csupán néhány ember jelenlétében kell történnie, nehogy a korona hiányzása esetén az elsikkasztás gyanúja merüljön fel. Az OHB-nak azon kívánságát közvetítette hát Patay, hogy a ház a maga kebeléből küldőn ki több tagot, és a korona megvizsgálása ezek jelenlétében történjék.
