Madách Imre dokumentumok a Nógrád megyei Levéltárban - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 13. (Salgótarján, 1984)

II. rész (1842-1864) - 273. Madách Imre és a megyei önkormányzat kidolgozására alakult bizottság állást foglal az 1848-as törvények mellett (Balassagyarmat, 1861. március 12.)

programbeszédje, „Politikai hitvallomás"-a a költő emberi hitvallásának is nevezhető. Célja: a 48-as törvények maradéktalan megőrzése, sőt továbbfejlesztése. (BK: i. m. 169. p., MÖM II. 1143, 683-684. p., MT SZGY 267-277. p., SZB Madách 107-108. p., SZABÓ 25-26. p., STAUD II. 140.) Vö. SZABAD: i. m. 423-425. p. Emberi nagysága, szerénysége, felelősségérzete, kötelességtudata tükröződik abból a beszédből, amelyet megválasztása után választói előtt mond, annak ellenére, hogy ismeri az országgyűlésen várható reménytelen helyzetét. (MÖM II. 684-686. p., SZB Madách 108. p., SZABÓ 25-26. p.) Vö. SZABAD: i. m. Madách Imre képviselői, országgyűlési tevékenységének — jelen ismeretünk szerint — dokumentuma nem található a NmL-ban, így ebbeli munkásságáról nem is kívánunk szólni, csupán néhány vonatkozó irodalomra hívjuk fel az érdeklődők figyelmét. ,,A felirat vagy határozat kérdésében" 1861. május 28-án elhangzó képviselőházi beszéde egyike az országgyűlés leghatásosabb szónoki beszédeinek. Nógrád vármegye képviselői (Madách, Kubinyi, Károlyi János, Fráter Pál) az egyetlen Frideczky Lajos kivételével a gr. Teleki László vezette határozati pártra adják szavazatukat. Az 1861. évi országgyűlést a király feloszlatja, mert még a ,,felirat"-ban foglaltakat sem tartja elfogadhatónak; - Madách (és egyelőre még a megye liberális nemessége sem) nem adja fel eszméit -. (BK: i. m. 169-170. p., MÖM II. 686-693. p., MT SZGY 267-277. p., SZB Madách 108-109. p., SZABÓ 26-27. p., KF Krit. 1971/4., KF Itk. 1968/2., KF Pf. 1968/4., STAUD II. 144., 145., 146.) Vö. SZABAD: i. m. 513-525. p., MÖM II. 1098-1099. p. Balassagyarmat város választmánya nevében Alk Ádám városbíró 1861. június 20-án kéréssel fordul képviselőjükhöz Madách Imréhez, hogy az országgyűlésen „oda működni méltóztassék", hogy „Balassagyarmat mezőváros . . . önkormányzati joggal, a törvény által felruháztassák". (A levél eredetije OSZK Kézirattár An. Lit. 3851.) Balassagyarmat város közönsége 1861. június 28-i levelében pedig azt kéri képviselőjétől, hogy javasolja az országgyűlésben a szőlődézsma megszüntetését, mivel ez a természetbeni dézsmálás teljesen tönkreteszi a szőlőbirtokosokat. Megváltási lehetőséget is kérnek. (MÖM II. 1144-1148. p., NmL A Bory-Madách család iratai (XIII. 1.) Készlet a „Madách közéleti szereplésével kapcsolatos ügyiratok"-ból.) Választói kérésének - a már ismert okok miatt - képviselőjük eleget tenni nem tud, emelt fővel, becsületesen tér vissza körükbe: „A választókhoz az 1861. országgyűlés után" c. beszéde ld. MÖM II. 703-704. p. (MT SZGY 267-277. p., SZB Madách 109. p.) 273. MADÁCH IMRE ÉS A MEGYEI ÖNKORMÁNYZAT KIDOLGOZÁSÁRA ALAKULT BIZOTTSÁG ÁLLAST FOGLAL AZ 1848-AS TÖRVÉNYEK MELLETT Balassagyarmat, 1861. március 12. 1861. évi február 12én tartott közgyűlésből 71 szám alatt az 1848: - 16 törvény értelmében újjá szervezendő megye municipális önkormányzati jogainak az 1848: törvények alapján felállított ministeriummal miképpen öszve egyezte379