Jobbágyvilág Nógrádban. Tájékoztató a levéltárban őrzött feudális kori összeírásokról - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 12. (Salgótarján, 1989)
Függelék - IV.7.F. Katonai terhekkel kapcsolatos összeírások
Abbén az irategyüttesben szereplő összeírások ezeknek az "önkéntes" megajánlásoknak a dokumentumai, s egyben támpontot adnak a megyei nemesség jövedelmi viszonyairól is. Jegyzet : 1./ Hóman Bálint-Szekfű Gyula : Magyar történet. Budapest, 1935. (továbbiakban: Hóman-Szekfű id. mű) II. kötet 204. p. 2. / Hóman-Szekfű id. mű II. kötet 128. p., III. kötet 249. p. 3. / Hóman-Szekfű id. mű III. kötet 508-509. p., IV. kötet 42. p. 4. / Magyar Törvénytár 1657-1740. Budapest, 1900. 441. p. 5. / Hóman-Szekfű id. mű IV. kötet 186., 254. p. Irodalom : Hóman Bálint - Szekfű Gyula : Magyar történet. Budapest, Királyi Magyar Egyetemi Nyomda 1935. Hajnal István : Eszterházy Miklós nádor iratai. Budapest, 1930. Makkai László : Robot - summa - taxa. Történelmi Szemle, 1964. Rácz István : hajdúk a XVII. században. Debrecen, 1969. H. Balázs~E"va : Berzeviczy Gergely, a reformpolitikus 1763-1795. Budapest, 1967. Benda Kálmán : Emberbarát vagy hazafi. Budapest, 1978. Tilkovszky Lóránt : Balásházy János élete és munkássága. Századok 1962. 3-4. Pálmány Béla : Nógrád vármegye újratelepítése, benépesülése és az agrártermelés fellendülése a török kiűzése után 1683-1728. In: Nógrád megyei Múzeumok Évkönyve Salgótarján, 1988. 177-238. p.) Pálmány Béla : Nógrád vármegye nemességének átrétegződése 15421848. Századok 1985/1. 70-96. p. Pálmány Béla : A magyar nemesség átrétegződése a kései feudalizmus századaiban In: A magyar polgári átalakulás kérdései — Tanulmányok Szabad György 60. születésnapjára című kötetben. Szerk.: Dénes Iván Zoltán, Gergely András, Pajkossy Gábor . Budapest, 1984. 44-46. p. IV.7.F. Katonai terhekkel kapcsolatos összeírások 1. ÉLELEMADAGOK, KATONAI KIHELYEZÉSEK, ELSZÁLLÁSOLÁSOK (Portio, dislocatio, guarteria) Evköre: 1683-1847 Számköre: 1101-1139 Az 1683 után megindult török elleni háborúk újabb súlyos terheket róttak a magyarországi jobbágyságra. Az állam a nagylétszámú — zömmel idegen — hadsereg élelmezését, elszállásolását és a gyalogság szállítását a jobbágyok feladatává tette. Ez az állapot 1715 után sem szűnt meg, mert az átvonuló (transennalis) vagy a téli hónapokra a falvaknak a reguláris seregtestek tiszti és közlegényi állománya részére az elszállásolás mellett meghatározott mennyiségű élelmet, takarmányt, fuvart és készpénzt kellett szolgáltatniuk.
