Jobbágyvilág Nógrádban. Tájékoztató a levéltárban őrzött feudális kori összeírásokról - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 12. (Salgótarján, 1989)

Függelék - IV.7.B. Nógrád vármegye adószedőjének - számvevőjének iratai

Az adóportaszámok Nógrádban 1494-től az alábbiak szerint alakultak Év Töröknek nem hóTöröknek hódolt Elpusztult porták dolt porták száma porták száma száma 1494 5026 1495 4911 1541 2326 1/2 1545 1980 1549 1223 1/2 549 1550 1224 1/2 602 1552 1224 1/2 602 140 1553-54 1652 453 1/2 1564 705 1/2 1566 1100 1/2 1567 877 1/2 1576 1242 1/2 1577 1242 1582 1102 1593 720 1/2 1596-ban az adóalap, az adókulcs megváltozott, s a porta helyébe a ház

, vagyis a füst lépett adóalap gyanánt. /2/ 1598 1636 (ház) 1600 764 " 1608 452 " ebből 126 a hódoltságban. A XVII. század elején ismét visszatértek az adóportához, de már csak mint eszmei mértékhez. 1609-től 4 jobbágytelket, vagy 12 zsellérházat vettek egy adóportának. Az 1647-es országgyűlés új portaösszeírást rendelt el aképpen, hogy azon jobbágyokból, akik 4-6 ökörrel járnak négy, a két ökörrel járókból nyolc, és a marhákkal nem rendelkező jobbágyokból, zsellérekből tizenhat alkosson egy adóportát. Tv Töröknek nem hódolt Töröknek hódolt adógdóporta porta 1609 138 3/4 86 3/4 1618 150 150 1/4 1622 100 1/4 159 1623 114 3/4 114 3/4 1647 - 249 5/8 1661 - 160 1696 25 11/16 portát írtak össze A Rákóczi szabadságharc alatt dicák (rovások) alapján vetették ki az adót. Pl. 1704-ben 40734 dica értéke 61.101 Rft, vagyis egy dica értéke 1,5 Rft volt.