„…úgy határozotta tekintetes vármegye…” - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 11. (Salgótarján, 1981)

STATUTUMOK

A megyei közgyűlés már 1671-ben hozott határozatot arról, hogy a lakosság­nak a kettős adózás miatti nagy megterhelését meg kell vizsgálni és ebben az ügyben szabályozást kell készíteni. A határozat a következőket mondja ki: „Mi­vel a szegény adózó nép között a töröknek teendő szolgáltatások kapcsán kü­lönféle nehézségei támadtak, utasíttatik az alispán úr, hogy ezeket elrendezze és az eredményről tegyen jelentést." A rendelkezés alapján az 1672. január 21­én, Füleken tartott közgyűlésen Battik Gergely másodalispán az alábbiakban tett jelentést: „A nemes vármegyének a folyó hó 13-án tartott közgyűlésében való tetszése szerint, az alispán úr távollétében ültem le a parasztság között, villongásban való igaztalan és egyenetlen adózásoknak meghallgatására és rectificátiójára: melynek rendi így következik:" Ezután olvasható a fent közölt statútum. Megemlíti még ugyanakkor, hogy a rendelet végrehajtásának előse­gítésére a következő megyei tisztviselőket szemelte ki maga mellé segítőtársul: Michalik Miklós, Batta Bálint és Szilassi András (tábla)bírákat, Bélteki Pál, Melczer János, id. Vattai Pál, id. Gyürki István, Gyürki Gáspár, Kis Péter, Ettre Miklós esküdteket, valamint Pápai János aljegyzőt. A közölt szöveghez még a következő záradék csatlakozik: „Mi tehát a fenti szabályozást törvé­nyesnek és a méltányossággal nem ellenkezőnek tartván, azt minden pontjá­ban, illetve fejezetében megerősítjük és megyénk területén, mindaddig míg erről más határozat nem születik, büntetés terhe mellett a szegény adózó nép számára kötelezőnek nyilvánítjuk és hirdetjük ki. Kelt törvényszékünkben, 1674-február 9-én, Fülek várában. Vattai Battik Bálint, Nógrád vármegye szolgabírája. Kihirdettetett és kiadatott Dúló György megyei jegyző által." (Valamennyi itt közölt, az eredetiben részben latin, rész­ben magyar nyelvű kiegészítés, a fenti statútumot tartalmazó kézirat bevezető, ill. záró részében található.) 2. A KÁROMKODÁSRÓL 1708 Mi Nógrád vármegyének úri, egyházi, fő- s nemesi rendéi közönségesen: adjuk tudtára mindeneknek, de kiváltképpen és nevezetesen ezen vármegyénk N. N. processusában, vagyis járásában való minden helységek akármely nemes és nemtelen renden levő lakosainak: hogy mi vármegyénket illető közdolgaink­nak szükséges elrendelésire nézve az alább írt napon és helyen egybe gyüle­kezvén, midőn több állapotok iránt való beszélgetéseink között az is előhozó­dott volna: teremtő Istenünk ellen mely irtóztató szókkal formált káromkodá­sok követtetnek sok öreg, közép ifjú sőt gyermeki, mind némely nemesi vagy nemtelen renden valóktul, álmélkodtunk ugyanazoknak istentelenségeken és vakmerőségeken, mely gonosz nyelveknek oly szabad utat nyitott, hogy nem tartván az káromkodók ellen sok ízben publicáltatott, Isten s országunk világi törvényeiben, statutuminkban felíratott büntetésektül, hanyatthomlok mennek az veszedelemre. De még inkább kellett álmélkodnunk, hogy alkalmas időktül fogvást, mindannyi káromkodók ellen is panaszok nem jöttek élőnkben, s az­kiknek illett volna azokat denunciálni, elmúlatták és így nem lehetvén az olyanoknak büntetések, törvényes intéseinket, s fenyegetéseinket vagy elfe­lejtették, vagy semminek vélték; mely az többek között elkövetni szokott is­

Next

/
Oldalképek
Tartalom