„…úgy határozotta tekintetes vármegye…” - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 11. (Salgótarján, 1981)

STATUTUMOK

4- er. Ha a vevés alkalmával a vett ló valamely ragályos betegségbe sínylőnek találtatnék, azt a volt birtokosának, a helybeli kovács adandó bizonyítványa mellett azonnal visszaszolgáltatni, elöljárói parancs mellett rendeltessék, kivévén a taknyosokat, melyek azonnal agyonszúrandók, mire nézve jóslói parancsom lenne az is, hogy semmiféle marhát ellátott bizonyítvány nélkül megvenni ne lehessen. 5- ör. Ha a vett ló egészen tiszta és ragadós nyavalyától ment, ezen esetbe áztat a közlegelőre a helység ménese közé csupán az elöljárók engedelme mellett bocsátani szabad légyen. Ennek következésében 6- or. A helység lovászának kemény büntetés terhe alatt tilos légyen a ménes közé az elöljárók engedelme nélkül lovat vagy csikót befogadni. 7- er. Ha a helység valamely lakosa erővel vagy titkon alattomosan a vett lovat vagy csikót a közlegelőre vagy a ménes közé hajtaná, a helység lovászai felelet terhe alatt azt megakadályoztatni és arról a helység elöljáróit haladék nélkül tudósítani tartozik. 8- or. Azon helység lakosa, ki ezen bűnt elkövetné, vagy a vett lovat meg nem vizsgáltatván az egész helység ménesét veszedelmes s ragadós nyavalyába ejtené, tartozik kemény büntetés terhe mellett az okozott kárt a többi gazdáknak visszatéríteni. 9- er. Azon helység elöljárói, akik ezen orvospoliciai rendszabályokat vagy magok meg nem tartják, vagy azok szoros megtartását a többi lakóknál nem szorgalmazzák, vagy pedig a kóroknak mibenlétét az illető tisztviselő urakkal nem tudatják, szigorú fenyíték mellett, hanyagságok miatt az okozott kárt visszatéríteni tartoznak; nemkülönben érdekli ezen büntetés azon kovácsokat is, kik vizsgálás alkalmával hamis bizonyítványokat osztogatnak. Végre 10- er. Kívánnám azon kovácsokat, kik a takony-nyavalyába járatlanok, vagy mi több, akik előtt e kórok végképp ösméretlenek, a megye baromorvos-kovácsa, vagy a megyebéli sebész urak által meg ösmértetni. Eredeti, tintával írt tisztázat NmL Nm kgy iratok, 232. doboz, 1532/1842. szám. A tervezetet Baintner Ferenc, a vármegye első főorvosa készítette 1842. augusztus 20-án. A megye az 1842. augusztus 2—5. napjain tartott közgyűlésén úgy határozott, hogy a tervezetet statútumnak elfogadja és hírlelés, valamint alkalmazás végett a négy járási főszolgabíróval tudatja. 47. A NEMESI HOZZÁJÁRULÁS FIZETÉSÉRŐL 1843 Figyelembe vévén az egybengyúlt rendek azon körülményt, hogy a házipénztár rendszeres kiadásain felül a nemesi pénztár részére már tett, de még meg nem térített előlegezések által, valamint szinte most legközelebb az Ipoly-szabályozási terv készítés költségeinek megrendelt előlegezésével rendkívül terheltetik, úgyannyira, hogy a megkezdett börtönépítés költségeiKi)