„…úgy határozotta tekintetes vármegye…” - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 11. (Salgótarján, 1981)

STATUTUMOK

gésekre alkalmul szolgálhasson, a fuvarok iránt a fuvarozandó teher maximumát vélvén a küldöttség megállapítandónak, azt javasolja, hogy a legnagyobb teher, aminek fuvarozását kívánni lehessen, 10 mázsára határoztassék meg, ott, hol a jobbágyság magát a körülményekhez képest terhelve vélné, a terhek kisebbítésére nézve úriszék által eszközlendő bővebb intézetek fennhagyatván. Minekutána a határon kívül teendő szorgosabb munkákra folyvást egy héten 4 napi igás munkák lévén engedve, ezen munkákra nézve a szántás nem lenne kivéve, a törvény által rendelt célszerű használhatásra pedig éppen az lenne leginkább kívánható, szabadon hagyassák a földesuraknak, hogy a határon kívül négy napig folyvást teendő igás munkákat a törvény által rendelt távolságban s szinte a törvényben foglalt rendszabások mellett szántásra használtassák. Az egy hétben kettőztetni engedett szekeres munkákra nézve, minthogy azokból a fuvar kizárva nem lehet, minden kéteskedések elhárítására nézve meghatározandónak véli a küldöttség, hogy az eddigi divat s felsőbb rendszabások értelmében ezentúl is a földesurak a kétnapi szekeres munkákat határon kívül teendő fuvarokra oly messziségre használhassák, melyet menet és jövet két nap alatt eljárni lehessen, azon óvással azonban, hogy ily fuvarozások esetében a földesúr jobbágyainak nyáron által a marhák számára szükséges legelőt, vagy szénát, télben pedig a marhák éjjeltetésére hajlékot adni köteleztessék. Eredeti jegyzőkönyv NmL Nm kgy jkv, 1838. évi kötet, 441—442. lap. Az 1838. augusztus 24-i közgyűlés jegyzőkönyve, 457. számú határozat 41. AZ UGARFÖLDEKRÖL 1838 Hogy az úrbéri törvény azon rendelése, mely a bevetett ugart az úri adózástól fölmenti azon határokra nézve, melyek rendes három nyomásra fölosztva nincsenek, minden kétségtől s bizonytalanságtól mentté tétessék s az innét keletkezendő versengések elháríttassanak, a törvénynek eszközlendő foganat végett szükségesnek találván a rendek az ugarok meghatározását a még rendesen 3 nyomásra felosztva nem volt határokban, minekutána az úrbéri törvények útmutatása szerint itt is, mint máshol az eddigi szokás szolgálna zsinórmértékül — s mind ennek, mind a legközelebbi pörös esetben a főméltóságú Helytartó Tanács által hozatott ítélet folytában is nyilvánságos lenne az, hogy azon határokban, hol a földek rendesen 3 nyomásra felosztva ugyan nincsenek, de a 2-ik nyomásbeli földeknek bizonyos mennyisége a földesurak s jobbágyok által közegyetértéssel divatba vett eddigi gyakorlat szerint tavaszi vetéssel szokott bevettetni, valóságos ugarnak csak az értetődhessék, amit a 2-ik nyomásban bevetni szokott mennyiségen fölül felhagyni és pihentetni szoktak, — határozat által kijelentetendőnek látták a rendek, hogy a megyében fennálló divat folytában a 3 nyomásra felosztva nem lévő határokban a G4