„…úgy határozotta tekintetes vármegye…” - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 11. (Salgótarján, 1981)

STATUTUMOK

annakutána pedig a drágaságnak tekintetéből ennek a fizetése 66 forintokkal 40 krajcárokkal szaporodván és quártély-pénze 30 forintokba 40 krajcárokba határoztatván, ennek egész fizetése 210 forintokba állapíttatik meg és még mindkettőjüknek szabad fa és gyertya engedtetik, mely intézetnek sikerét a jegyzői hivatal eszközölje és eképpen a drágaságnak tekintetéből a főméltóságú Királyi Helytartó Magyar Tanács tudósíttasson. Eredeti jegyzőkönyv NmL Nm kgy jkv, 1815. évi kötet, 806—807. lap. Az 1815. november 15-i közgyűlés jegyzőkönyve, 2043. számú határozat 25. A ROSSZ TERMÉS KÖVETKEZMÉNYEINEK ELHÁRÍTÁSÁRÓL 1816 . . . midőn a legnagyobb rossztul, az éhenhalástul lehet a szegénységet félteni, minekutána még ezen felül a pénztáraknak ürességek is főképpen nehezíti a segedelem nyújtást, lehetetlen, hogy minden szükségeit az adózó népnek, nevezetesen pedig a felette terhes katonatartást, a papi adózást, a vármegye belső cselédjeire és a rabokra megkívántató mennyiséget, de még tulajdon pásztoraiknak és közszolgálóiknak fizetését eltakarni lehessen és arrul még csak gondolkozni is hiábavalóság, de hogy legalább a jelen való roszszat némineműképpen enyhíteni lehessen, a következendők rendeltetnek. 1- ször. Járás- és kerületbéli tisztviselő urak az egész megyében figyelmessé tegyék a népet, hogy nem csak egy-két napi kenyérrül gondoskodjon, hanem az egész esztendei szükséget szeme előtt tartván, minden olyas alkalmatosságtul, melyben az élelembéli javak fogyasztatnak, ójja magát s ennél fogva mindennemű vigasságok, vendégségek, dobzódások, mint hiábavaló pazarlások és főképpen egyház-napokon tartani szokott vesztegető vendégeskedések, lármás lakodalmak egyáltaljában keményen el tiltatnak, és ha csakugyan a nép ilyes visszaélésektül, melyek a jelen való idővel meg nem férnek, elállani nem akarna, azokat járás- és kerületbéli tisztviselő urak jelenlétekkel ellenezni fogják s minden módokat kövessenek el, sőt keményebb fenyítékhez is nyúljanak, hogy a népet ilyenektül vonják el, a muzsikálást pedig teljességgel meg ne engedjék. Melyeknek hathatósabb sikerek végett minden vallásokon lévő lelkipásztorok tisztviselő urak által kerestessenek meg, hogy ezen intézetnek hasznos és szükséges voltárul a népet győzzék meg és atyai oktatásaik által őket oda bírják, hogy ehhez önként ragaszkodjanak. 2- or. Figyelmetesekké tétessenek az adózók, hogy most mindjárt a kenyeret más termesztvényekkel, úgy, mint földialmával, árpával és zabbal vegyítvén pótolják, a búzájokat szokások szerint vetés előtt, de még azután is, ha valami fentmaradna, el ne adják és a gazdák s gazdasszonyok eleitül fogvást gondosan ügyeljenek arra, nehogy cselédjeik a kenyérrel vesztegetve bánjanak. 3- or. Minthogy alsó része az országnak közönségesen a tavaszban jobb terméssel dicsekedhetik és így ottan olcsóbb áron tavaszgabonát venni lehet, serkentessenek az adózók, hogy akiknek módjok van, eleve korán, nemcsak magok