„…úgy határozotta tekintetes vármegye…” - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 11. (Salgótarján, 1981)

STATUTUMOK

megye pecsétjével s megtudni azt, hányadik ficsort szednek egy kilábul, sőt a szegénységet is aziránt, miként őröljön a molnár, szorgalmatosan megtudakozni, sőt maga előtt a kőnek meg nem igazításával és gabonát őrletni és maga, s mellette levő két mester az őrlést rossznak ítéli s panaszolkodik is a község rossz őrlésről, az olyatén molnárt elsőben két forintra, ha második vizsgálásban is rossz őrlésben tanálja, négy forintra büntesse, harmadik casusát pediglen, ha abban tapasztalta tik, el ne szenvedje, hanem azt szolgabíró uramnak, hogy kegyelme keményebben tudjon vele bánni, megjelentse, ez léssz kötelessége továbbá Harmadszor. Amidőn vármegyénk tagjai által az Ipolyon levő malmok gátjai igaz proportio szerént való mértékre igazíttatnak, ottan két mesterrel jelen lenni, s akkor a mértéket az igazító uraktul kivenni s esztendőben kétszer maga mellé vett két hites molnárral az ilyetén gátakat ősszel és tavaszkor megvizsgálni és ha valamelyik molnár a malomgátat maga hatalmával feljebb vinné, msgmérvén azt* szolgabíró uramnak oly véggel, hogy őkegyelme az orvoslásért a vármegyének megjelenthesse, bemondani tartozik, gondja fog lenni erre is. Negyedszer. Hogy egy molnár is híre nélkül helyét ne változtassa és ha változtatni kívánná, azt nékie a bíró hírré adni tartozik, hogy ezt szolgabíró uramnak megjelentvén, őkegyelme, ha taxával tartoznék, rajta a bíró hatalmával megvétethesse, mindezeknek helyesebben leendő folytatására. Ötödször. Szabad lészen minden esztendőben egy vagy két molnárgyűlést és nem többet tartani, kivált akkor, midőn vagy házaknak építése, vagy pediglen hidaknak felállítása adja önnön magát elő, hogy ott a közönséges gyűlésben a munkának eligazítása és a molnároknak a munkának leendő elrendelése közönséges igazságos voxbul s tanácsbul menjen ki. Hogy pedig ezek annyival inkább jobb rendben folyjanak, mivelhogy a közönséges végezés szerint a kékkői járásban, ugyan a molnármesterek választása szerént szügyi molnármester, Hajnal Máté főbírónak, alsó-sápi molnármester Bőrséni István kisbírónak választattak és ezen felül írt kötelességre hitelt tettek, lévén a jó rend minden közöséges dolgoknak előmozdító és tápláló ereje, azért földesúr atyánkfiai, molnárok, helységek bírái, esmérvén az feljebb írt kötelességeknek véghezvitelére választott személyeknek lenni, midőn ezen dolognak véghez vitelében járand, illendő assistentiával hozzájok lenni, molnárjaikat a jó rendnek behozására, a közönséges tehernek igazságos, propartionata elviselésére alájaadni ne terheltessenek. Ez lévén a közönséges igazságnak rendi, módja és kívánsága... Eredeti, tintával írt fogalmazvány NmL Nm kgy iratok, 46. doboz, 4. dosszié, 1744. fasc. B. Nro. 21. A rendelet pontos címe: „Utasítás a megyebeli molnároknak, még inkább a molnárbír áknak"'. A szabályozás kiadását az tette szükségessé, hogy a megyebeli molnárok panaszt tettek a megyénél. A Hugyagon, 1743. október 29-én tartott megyei közgyűlés jegyzőkönyve a következőkben rögzíti a panaszt, melyet losonci Gyürky István alispán terjesztett elő: a molnár mesterek „amidőn vármegyénkben helyheztetett quártélyosok számára megkívántató házaknak, istállóknak, úgy más szükséges épületeknek, vármegyénk épületinek megkívántató felállítására, vagy pediglen a közönséges utasok számára építendő hidaknak megjavítására s' vagy fundamentumból leendő felállítására vármegyénk magistrátusától kényszeríttetnének, akkor- nem lévén közöttök jó rend, sem