„…úgy határozotta tekintetes vármegye…” - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 11. (Salgótarján, 1981)

STATUTUMOK

megyebelieknek adni, hanem ha az vármegyebelieknek szükségeken kívül lenne árujok és az iránt, hogy eladhassák, előre a vármegye magistrátusának megmutatván itt való nem szükségeket' attul nyernének eladásokra engedelmet. Hatodszor. Minthogy az hazánk törvénye azt tartja és az Királyi Helytartó Tanács is parancsolja, hogy az szolgák új esztendő napján változzanak, azért valamely szolgának újesztendő nap után két nappal ura nem leend, azt az helység bírája azonnal kalodáztassa és mindjárást egy tallért vévén rajta, annakutána egy portio fizetésre és más közszolgálatra is erőltesse. Hetedszer. Ha mely gazda az rendelt fizetésen kívül szegődtetnék valamely szolga ját, szolgabírák uraimék által 12 forint exequáltassék rajta, azután azon felül az limitatio mellett rendelt bérben való szolgálatra kényszerítették. Nyolcadszor. Tartozik mindenféle szolga, szolgáló urának vagy asszonyának, esztendeje előtt két héttel hírt adni, kíván-e ott tovább szolgálni vagy sem, úgy nemkülönben ura és asszonya is, ha tartani nem akarja, aziránt a szolgarendeknek és szolgálóknak két héttel előre hírt tenni. Kilencedszer. Minden szolgák és szolgálók magok gazdájoktul tartoznak bizonyságlevelet hozni, úgy az helységtül, hol, kinél, mennyi időig szolgáltak, másképp mint csavargók tömlöcöztetni fognak. Tizedszer. Ezen pénzbeli büntetések tekintetes nemes vármegye magistrátusa közt fognak proportionate felosztódni, az contrabandált portékáknak tertialitása penig az vásárdeáké fog lenni, hogy annál serényebben, s nagyobb vigyázassál vigyék végben kötelességeket... Eredeti jegyzőkönyv NmL Nm kgy jkv. 1743—1744. évi kötet, 121—145. lap. Az 1743. március 27-1 kisgyűlés jegyzőkönyvének részlete. A rendeletet a limitáció előzi meg a jegyzőkönyvben (a 100—121. lapon} ezt követi következő bevezető szöveg : „Ezen limitationak szorosabban való megtartására, mivelhogy az tekintetes nemes vármegye által rendeltetett solennis deputatio ebben úgy dolgozott, hogy az materiáléknak mostani drága voltát, úgy az mesteremberek életének szükségére való naturálék árát és az a taxa- s quantumfizetésnek, mesterlegények tartásának is terhét, nemkülönben az materiálék vecturájára való szekérezésbenti költségeket is consideratioban vette, mindezeket tekintvén, mindennek úgy szabta árát, hogy mesterségek mellett állapotjokhoz képest élhessenek és megmaradhassanak, arra való nézve, aki ezen helyes és istenes s a közjó megtartására célozó szándékja ellen a tekintetes nemes vármegyének merészlene ellene állani és ezek iránt szófogadatlanságban tapasztaltatnék, tehát az minden irgalmasság nélkül az itt alább punctumok szerint feltett magistratualis büntetést el nem fogja kerülni." A limitációk (árszabások) egyébként általában a céhbeli mesteremberek készítményeinek az árát, valamint a különféle bérmunkások, szolgák bérét tartalmazták. A legrégibb ismert Nógrád megyei limitáció 1696-ból származik, teljes szövegét közli Leblancné Kelemen Mária a Levéltári Szemle 1975. évi 2—3. számának 379— 391. lapján.