Nógrád megye tanácsai és a szövetkezetek 1950-1970 - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 10. (Salgótarján, 1980)
Bevezető
A másik jól ismert esemény az 1956. évi ellenforradalom, amely egész gazdasági életünkre igen hátrányos hatással volt és így a szövetkezetekben is sok kárt okozott. A mezőgazdasági szövetkezetek fejlődésének történetében az előbb említetteken kívül még döntő fontossága van a MSzMP KB 1957. második felében megfogalmazott agrárpolitikai téziseinek, valamint a VII. Pártkongresszusnak, amely a mezőgazdaság szocialista átszervezése második szakaszának adott nagy lendületet.15 Emellett jótékony hatással voltak a tézisek a termelőszövetkezetek irányítására is: a korábbi adminisztratív módszerekkel szemben egyre jobban kezdett érvényesülni a gazdasági befolyásolás eszközeinek alkalmazása, a szövetkezetek önállóságának és a tagok anyagi érdekeltségének továbbfejlesztése. Közölt dokumentumaink természetesen ezúttal sem térnek ki a szövetkezeti szektor e három fontos ágazatának minden fejlődési mozzanatára. Ügy gondoljuk azonban, hogy a bemutatott előterjesztések, jelentések és határozatok a legjellemzőbb változásokat, a húsz év alatt végbement fejlődés legszámottevőbb állomásait, a feladatok megoldásának nehézségeit éppen olyan jól bemutatják, mint ahogy azt előző két tanácsi kötetünk az ott ismertetett ágazatok kapcsán tette. A válogatásban is azok a meggondolások vezéreltek, mint a művelődésügyet és az egészségügyet bemutató köteteknél: érzékeltetni kívántuk a legjellemzőbb problémákat, azokat, melyek a bemutatott húsz év során megoldódtak, de azokat is, melyeknek megoldása még ma is gondot okoz. Szövegközlésünkben igyekeztünk az eddigi kötetek gyakorlatát folytatni, erről ezért bővebben nem is kívánunk szólni ezúttal. Kötetünk használatát most is a már megszokott módon, helynév- és tárgymutató, rövidítésjegyzék, valamint a dokumentumok jegyzékének a közlésével óhajtjuk elősegíteni. Három kötetes válogatásunk — mint erre már korábban utaltunk — korántsem azzal a céllal készült, hogy teljes képet adjon a megye fejlődéséről. Csupán azt kívántuk elérni, hogy a korábban már megjelent me- gS’etörténethez szolgáltassunk szemléletes bizonyító anyagot, és a problémák felvetésével újabb ösztönzést adjunk a megye történetét kutató szakemberek számára, hogy vizsgálódásaikat tovább folytathassák. Számos olyan kérdés vár ugyanis még tisztázásra, melynek megoldása nem csak a megyetörténet szempontjából fontos, hanem eredményesen segítheti elő hazánk legújabbkori történetének elemző feldolgozását is. Ha szerény válogatásunk három kötetével sikerült ezt az érdeklődést felébresztenünk, ha a bemutatott anyaggal jó kiinduló alapot nyújtottunk a további kutatásokhoz, ha az egyes részletproblémák felvillantásával a szakembereket a kérdések minél teljesebb megválaszolására serkentettük és ha az érdeklődőknek bepillantást tudtunk adni az 1950—1970 között eltelt húsz év gondokkal terhes, de eredményekben gazdag történetének néhány jellemző mozzanatába, úgy érezzük, munkánk nem volt hiábavaló és egyúttal méltóan járultunk hozzá a tanácsok 30. évfordulójának a megünnepléséhez is. *
