Nógrád megye tanácsai és a szövetkezetek 1950-1970 - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 10. (Salgótarján, 1980)
Dokumentumok - I. Kisipari termelőszövetkezetek, földművesszövetkezetek
Cementáru előkészítő iparosaink pedig anyaghiányban vannak, ugyanis igen csekély kiutalást kapnak és így csak alkalomszerűen tudnak dolgozni. Faiparban dolgozók közül asztalosaink helyzete kielégítő, mivel anyagkiutalásban részesülnek, főfoglalkozásuk az ipar. Az építtetők nagyrésze nem a tüzéptöl vásárolja meg az épület alkatrészeket, hanem a kisiparosokkal készítteti el. Tekintve azt, hogy egész éven át folyamatosan dolgoznak, megélhetésük biztosítva van az iparból... Bognár és kádár iparosok lényegesen kevesebb jövedelmet érnek el a bognárok munkahiánya miatt, míg a kádárok anyaghiány miatt, azonkívül tevékenységük szezonjellegű. Ezek az iparosok túlnyomó része is kétlaki, az ipar csak kiegészítő tevékenység... Textilruházati iparban működő szabó kisiparosok majdnem kizárólag bérmunkát, illetve szolgáltatást végeznek, tekintve azt, hogy a fejlett konfekció iparunk bőségesen, olcsón ellátja a lakosság szükségleteit és nem tudja felvenni a versenyt az iparral, mivel az általuk készített ruha 40—50%-al magasabb, mint a konfekció. Itt működik még egy pár női varrónő, akik háztartási és mezőgazdasági elfoglaltságuk mellett szabadidejükben végeznek egyszerű ruhavarrást, jövedelmük úgyszólván csak háztartásuk kiegészítésére szolgál... A bőrruházati iparban dolgozó cipészek is kétlakiak. Csekély bőr és talp kiutalásuk miatt csak szolgáltatást, javításokat végeznek. Jövedelmük a KTSZ-ben dolgozók jövedelmét nem éri el, ezért többen léptek a KTSZ-be, ami állandó és biztos jövedelmet ad számukra. .. Épitőiparban dolgozók közül a kőművesek, ácsok helyzete a legjobb. Az életszínvonal emelkedésével az építkezés minden községben rohamosan nő, sőt egyes helyeken ahol állami gazdasági vagy bánya van, az iparosaink több tanulóval és szakmunkással dolgoznak. Pl. Mohora, Magyarnándor, Cserháthaláp, Hugyag, Szanda stb., ezáltal jóval magasabb jövedelemre tesznek szert... Szolgáltató iparban működő fodrászok helyzete nem valami jó. Tekintve azt, hogy a lakosság munkájukat csak a hét végén 1—2 nap veszi igénybe. Azért keresetük havi 7—8 napra szorítkozik, ami 7—900 Ft-ot tesz ki egy hónapban... Vegyesiparban és egyéb iparban dolgozók túlnyomó része vándorlással keresi meg kenyerét. Ezek túlnyomó része cigány. Adófizetési kötelezettségüknek nem igen tesznek eleget. Keresetüket is nehéz megállapítani. . . Az iparosok 90%-ig eleget tesznek bevallási kötelezettségüknek. A kivetett adójukat havonta fizetik. Egy-két iparos akad, aki adókötelezettségének nem tud eleget tenni. Az adófizetési készség nagy általánosságban jónak mondható. A kivetett adók arányban állnak az adózók jövedelmezőségével. . • BjT VB 1960. április 7-i ülés 2. pont. Beszámoló a járás területén működő kisiparosok helyzetéről és tevékenységéről, valamint a kisiparosoknál lefolytatott ellenőrzések tapasztalatairól. Balassagyarmat város tekintetében a magánkisipar helyzetéről a városi tanács végrehajtó bizottsága többek között a következőket állapította meg, jól jellemezve a magánkisipamak a szolgáltató tevékenységben elfoglalt helyét, valamint a szövetkezeti iparhoz való viszonyát: „...A magánkisipar egyes szükségletek kielégítése területén ma még igen fontos szerepet tölt be és éppen ezért a helyi ipar körén belül jelentősé59
