Nógrád megye tanácsai és a szövetkezetek 1950-1970 - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 10. (Salgótarján, 1980)

Dokumentumok - I. Kisipari termelőszövetkezetek, földművesszövetkezetek

beindított fémbegyűjtési hónap eredményeként május 15-ig egy kg fémet sem gyűjtött be. A szövetkezet, amely a felvásárlást van hivatva végezni, nem ment a tanácshoz, hogy mi lesz a község fémhulladék tervének teljesítésével, hogy sürgősen kellene valamilyen intézkedést foganatosítani. A tanács pedig nyugodtam leadta a jelentést a járás felé, hogy jelentése semmi.

Számtalan példában lehetne felsorolni azokat a hiányosságokat, amik abból származnak, hogy nincs meg a megfelelő kapcsolat a tanács és az FMSZ-ek között. A helyi tanácsoknál a helyszínen ezekre a hiányosságokra való rámutatásnál csak a sok munkára való hivatkozással adnak magyarázatot, de kis kivétellel megfeledkeznek arról, hogy a tanácsok kapcsolatát, mind a szövetkezetek, mind más területen nem az elnök, a titkár személyében van csupán hivatva tartani, hanem ott vannak az állandó bizottságai a kereskedelem, a mezőgazdaság, a begyűjtés vonalán is. Sok tanácsunk még nem érti meg, hogy a községi tanácsok nem egyenlők a régi jegyzői hivatalokkal, nem válhatnak a község gazdáivá, ha a párt irányítása mellett nem tartják a kapcsolatot a széles tömegekkel. Legtöbb községben 30—32 tanácstag van, van a községnek 5 állandó bizottsága, az állandó bizottságok mellett aktívák, tehát egy nagy apparátusra, a dolgozók széles tömegére támaszkodik a tanács.

A hiányosságok vizsgálatával mindig megállapítható volt, hogy a helyi tanács elnöke, titkára nem tartotta a kapcsolatot a helyi pártszervvel, annak titkárával, nem foglalkoztatta az állandó bizottságokat. Legfelsőbb szerveink is látva ezen hiányosságokat elrendelték az állandó bizottságok kivizsgálását.

A kereskedelmi csoport III. 6-tól a járás községeiben kereskedelmi aktíva hálózatot épített ki, mert a községi tanácsok mellett mezőgazdasági-kereskedelmi állandó bizottság működik, külön kereskedelmi bizottság nincs. Ezt az intézkedést az tette szükségessé, hogy a községi tanácsaink nem fejtettek ki kellő aktivitást a kereskedelem vonalán, nem adott jelenést még akkor sem a járás felé, amikor a községekben a szövetkezeteknél a legszükségesebb élelmiszerek sem álltak rendelkezésre a dolgozó parasztságnak, legtöbb esetben a szövetkezet hibájából. Nem figyeltek fel arra sem községi tanácsaink, hogy hogyan készül fel a földművesszövetkezet áruval a 8. szabad május elsejére, és nem tettek jelentést, hogy a járás néhány községében az ellenséges propagandára hallgatva felvásárlás indult meg cukor és lisztben, gondolva arra, tervszerű gazdálkodás mellett ilyen előre nem látott felvásárlási ház felborítja a tervet az áruellátás vonalán és a felvásárlási láz egyedüli ellenszere az árubőség.

Az a helytelen nézet alakult ki tanácsainknál, hogy a jegyrendszer megszüntetése után a kereskedelem vonalán most már semmiféle feladata nincs a tanácsoknak. De ha megvizsgáljuk a járási tanács és a MÉSZÖV és a Szövetkezetek Járási Szövetsége kapcsolatát, itt is meg kell állapítanunk, hogy ez a kapcsolat sem volt kielégítő. Ezen a területen március hónaptól már javulás állott elő. A kereskedelmi csoportnak a Megyei Tanács Kereskedelmi osztálya rendelkezése értelmében hetenként 10 szövetkezeti boltot kell ellenőriznie. Az ellenőrzések során észlelt hiányosságokat a Kereskedelmi csoport minden esetben a Mészöv

19