„A művelődésügy földreformja…” Dokumentumok az iskolák államosításának Nógrád megyei történetéből - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 8. (Salgótarján, 1978)
Dokumentumok - III. Nógrád megye iskolái az államosítást követő első tanévben
kivételével valamennyien elfogadták. Július hó 10-ig az állami tanítói esküt valamennyi államosított tanítótól kivettem. Az államosított iskolák tanerői első alkalommal kérhették áthelyezésüket más iskolához. Ennek során mintegy 70 tanító kapott áthelyezést. A szerzetes iskolai és nyugdíjazott tanerők pótlására 6 tanító és 1 tanár rendes tanítói kinevezést, míg 27 tanító és 6 tanár helyettesi megbízást kapott. Ezzel azonban korántsem oldódott meg az általános iskola tanerő szükségletének kielégítése. Az áthelyezések és nyugdíjazások által megüresedett helyek pótlására még nincs elegendő tanító. Remény van arra, hogy a közeljövőben az okleveles tanítók újabb csoportja kap helyettesi vagy óraadói megbízást. Augusztus utolsó napjaiban valamennyi általános iskolában szülői értekezletet tartottak. Ezeken az értekezleteken a politikai és társadalmi szervek is képviseltették magukat. Az iskolák vezetői ismertették az állami iskolák célkitűzéseit. Ezek az értekezletek szokatlanul nagy érdeklődés mellett folytak le. A volt szerzetes iskolák új, világi tantestületeit a szülők teljes bizalommal fogadták. A tanév szeptember 1-én kezdődött. A beiratkozások alkalmával a tankötelesek 90-95°/o-a jelentkezett, míg az 5%-át hivatalból íratták be. Az elmúlt hónapokban az állam pénzén a megyei és nagybudapesti falujárók segítségével, valamint a „Dolgozók az iskoláért” mozgalom gyűjtéséből a 226 iskolaépületből 127 épületet hoztak helyre. Balassagyarmat, 1948. szeptember 23. NmL N-H ni. Tanf. 1526/1949. 66. NÓGRÁD MEGYE DOLGOZÓI AZ ISKOLÁKÉRT 1948. szeptember 23. A „Dolgozók az iskoláért” mozgalom az egész ország területén a várakozáson felül nagy eredményeket hozott: Nógrád megye dolgozói közül sokan szabad idejüket az elhanyagolt államosított egyházi iskolák rendbehozására fordították. Mindenki úgy érezte, kötelessége az iskolák kijavításában részt venni, hogy az elmúlt társadalmi rend vétkes, évtizedes mulasztásait rövid időn belül helyrehozzuk. Megmozdult a megye ifjúsága is. Somoskőújfaluban a lelkes ifjúság meszelt, súrolt, ablakot tisztított, hogy kellemessé, szebbé tegye, felvirágoztassa az iskolát. Csécse, Hényelpuszta, Szécsény, Nőtincs, Kazár, Kisterenye, Jobbágyi, Litke, Ipolyszög, Bércéi és Szúpatak ifjúsága munkájával megváltoztatta a nyár folyamán a düledező, üres egyházi iskolák képét. Az elhagyott tantermekbe padok, felszerelések, térképek, ábrák kerültek. Az ifjúmunkások segítségükre siettek a parasztifjaknak. A salgótarjáni Üveggyár SZÍT csoportja tintatartókat, poharakat készített az iskolák részére. A zagyvapál- falvai üveggyári ifjúság 15 főből álló brigádja saját munkájával üvegezte be az iskolák ablakait. A tarjáni gépgyár ifjúsága kályhákat és ruhafogasokat készített az elhanyagolt falusi iskoláknak. A bánya és az acélgyár ifjúsága pedig keresetének 1%-át ajánlotta fel. 84
