„A művelődésügy földreformja…” Dokumentumok az iskolák államosításának Nógrád megyei történetéből - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 8. (Salgótarján, 1978)
Dokumentumok - I. Az államosítás előkészítése
pócspetri esetet kívánta megbélyegezni, és fenti állásfoglalással kapcsolatosan az értekezlet jegyzőkönyvi kivonatának a felterjesztését kértem az alispán úrtól. A salgótarjáni járás községei fenti állásfoglalásokból ítélve egyöntetűen az iskolák államosítása mellett nyilatkoznak meg. Ennek dacára észlelhetők voltak kisebb demonstrációk az iskolák államosítása ellen. Ilyennek tekinthető Karancskeszi községben 1948. június 9-én az esti litánia után a litánián résztvevők demonstrációja, melyben szokatlanul sokan vettek részt. A litániára ugyanis a környező pusztákról, így Marakodi- és László-völgy pusztáról sokan jöttek be, akik egyébként litániára járni nem szoktak. A tüntetés este 9 óra után történt, de a tüntető tömeg a vezetőjegyzőnek, Petre Lajosnak a felszólítására szétoszlott, úgyhogy nagyobb rendzavarás nem történt. A tüntetés értelmi szerzőit a rendőri vizsgálat van hivatva kikutatni. .. Tekintettel arra, hogy a vezetőjegyző távbeszélőn történt bejelentésére a salgótarjáni rendőrség a június 9-én történt demonstrációval kapcsolatosan alapos vizsgálatot indított meg, így azóta a községben semmi néven nevezhető megmozdulás nem történt. Karancskeszi községben, mivel a bányái kimerültek, a bányászság csökkenőben van, így a községben a hangadók a jobb módú gazdák lettek .. . Nemti községben . .. Túlesik Károly plébános június 6-án a szülői értekezlet előtt olvasta fel a pásztorlevelet. A szülői értekezleten a kisgazdák nem jelentek meg. Mátraverebély községben dr. Buró Cecília Prászka missziós nővér, budapesti lakos vallásos tárgyú színdarabot akart előadatni, illetve szereplőket akart összetoborozni. Tekintettel arra, hogy a jelen körülmények között itteni működése házi propagandára ad alkalmat, Mátraverebélyben a körjegyző működését nem engedte. Kisterenye községben való tartózkodását a rendőrség szintén figyelemmel kísérte. Kisterenyén a plébános azt a körlevelet, amely gyászmisét rendel el pénteken, nem olvasta fel. Több községből, így a kazári körből, a zagyvarónai körjegyzőségből arról értesültem, hogy a plébánosok a pásztorleveleket nem olvassák fel, hogy ezzel a lakosság nyugalmát meg ne zavarják. Vajda Gyula kanonok, Bárna község plébánosa a községben levő iskola államosításáért 30 éve harcol. Több felterjesztéssel élt a múltban, amit okmányokkal tud bizonyítani, mely szerint a bárnai iskola államosítását kérte, de kérése a múltban elutasításban részesült. Most, hogy régi kívánsága teljesül, régi elgondolásával összeegyeztethetetlennek tartja, hogy most álljon ki az államosítás ellen. Hogy ellentétbe ne kerüljön önmagával, nem olvassa fel a pásztorleveleket, és az egyházközsége részéről a tiltakozó táviratot, meggyőződése ellenére, főhatóságának harmadszori sürgetésére adta csak fel június 1-én. Nagybárkány községben május végén néhány napra jött a községbe Bozó Gyula budapesti pap, plébánosnak. Néhány napi itt tartózkodása után az istentisztelet befejezése után a hívekkel tiltakozó iratot íratott alá, amit magával vitt, amikor a községből főhatósága Pest környéki plébániára helyezte át. A község most várja új plébánosát, aki hallomás szerint egy nyugalmazott tábori pap lesz. A nagybárkányi körjegyzőségben sokan vannak az államosítás ellen, és amikor ennek oka iránt érdeklődtem, azt mondották, attól félnek, hogy az államosítás után a tisztán katolikus község más vallású, esetleg izraelita tanítót kaphat, amikor is nem lesz biztosítva a tanulók hitoktatása. Közöl50
