„A művelődésügy földreformja…” Dokumentumok az iskolák államosításának Nógrád megyei történetéből - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 8. (Salgótarján, 1978)
Dokumentumok - I. Az államosítás előkészítése
iskolafenntartó, sem a tantestület a községi képviselőtestületben nem kapott helyet, ennek következtében az iskola ügyeiben nélkülük határoznak. Addig is, míg a folyamatban levő közigazgatási reform nem hoz e tekintetben megnyugtató megoldást, kérem a közigazgatási bizottságot, utasítsa a községi képviselőtestületeket, hogy iskolaügyek tárgyalása alkalmával minden esetben hívja meg az iskolafenntartót és a tantestület egyik tagját szakértőül. Balassagyarmat, 1946. október 7. Moldoványi János mb. tanfelügyelő NmL N-H m. Közig. Biz. 14/1946. 11. BÁRNA KÖZSÉG SÜRGETI AZ ISKOLA ÁLLAMOSÍTÁSÁT 1947. január 10. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Űrnak, Budapest. Kérvénye Bárna (Nógrád) községnek a községi népiskola államosítása iránt. Vallás- és Közoktatásügyi Miniszter Úr! Bárna iskolafenntartó község közönségének nevében és képviseletében azon kérésünket terjesztjük elő: méltóztassék a község egyedüli iskolájának állami kezelésbe leendő átvételéhez szükséges tárgyalások megkezdését sürgősen elrendelni. Midőn 1913-ban az akkori rk. iskolát kellett átvállalnunk, ez akkor előírásszerűén kötelező közvetlen lépés volt az államosításhoz. Az 1914-i világháború, majd az előállott nehézségek megakadályozták a hivatalosan beígért államosítást. Most újból kérnünk kell, mert az iskola továbbfejlesztése, sőt fenntartása is lehetetlenné vált. Az iskola túlzsúfolt. 207 tanuló mellett csak 3 tanerő van. A tanítók helyi javadalmi hozzájárulása címén a község köteles volna havi 90 Ft-ot, vagyis évi 1080 Ft-ot csekken befizetni. Azonban a vármegye vezetősége a községi költségvetésben csak évi 569 Ft-ot engedélyezett azon hozzáadással: „A költségvetést a miniszterközi bizottság vizsgálja felül, ellene jogorvoslatnak helye nincs. A hitelkeret túllépése 5 évi fogház büntetéssel jár.” A község lakosainak 65%-a mindennap más községbe járó bányamunkás, 35%-a földműves. A szántóföldek 5-8. osztályúak, a község az egész vidék legszegényebb helye. Jelen kérésünket az iskolaszékkel egyetértésben tesszük. Méltóztassék az iskola községivé tételekor szerződésileg vállalt kötelezettségek biztosítása mellett az államosításhoz szükséges tárgyalások megkezdését sürgősen elrendelni. Bárna, 1947. január 10. Susán István községi bíró 24
