Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)

DOKUMENTUMOK - I. A mohácsi vész előtti kor (—1526)

elkergettük, vagy szétszórtuk őket úgy, hogy a Duna és Tisza közén lévő föl. dön, Szegedtől egészen az ország felső részeiig békességet remélhettünk és nem is volt tudomásunk arról, hogy a parasztság ott ellenünk igyekezne. E héten azonban olyan rossz híreket kaptunk, hogy a keresztesek két tábora gyűlt össze a Tiszán innen, egyik a Tisza melletti Warkonnál, a másik pedig Hewes mezőváros mellett és határainkat veszéllyel fenyegeti, lakosságát kiirtani és összes nemeseit elpusztítani szorgalmatoskodik. És mivel a költői megállapítás szerint: „A te dolgod az, ha a szomszéd háza ég", csodálkozunk szerfölött és nem tudunk eléggé csodálkozni azon, hogy Uraságtok, hallva a mi és testvéreink nagy baját, miért nem sietnek és fordulnak a mi segítségünkre és egyúttal a magukéra sem. Gondolják Uraságtok, hogy sértetlenek maradhatnak, miközben mi nagy veszélyben forgunk? Isten őrizzen! Nyilvánvalóan sem Uraságtok, sem ennek az országnak többi urai és nemesemberei nem menekedhetnek meg, az ellenségnek ugyanis az az eltökélt szándéka, hogy az országban egyetlen nemest és urat ne hagyjon életben, hanem valamennyit egymás után, összes ivadékával együtt elpusztítsa. A dicsőséges Úristen tartsa ezt tőlünk távol! Mindezek miatt Uraságtokat kérlelve kérjük, hogy minden késedelem nélkül csatlakozzanak a háborúhoz és minél nagyobb haddal, amekkora csak lehet — keljenek fel és Keresztelő János születésének ünnepére Hatvan mezővárosba jöjjenek, hogy innen az ellenség csapatai és táborai ellen indulva, annak kegyetlenségét és dühét a magasságbeli Ur kegyes támogatásával elnyomhassuk, őket szétszórhassuk és elpusztíthassuk. Máskülönben rövidesen velünk és veletek történne mindez, hiszen a tűz lángja már elemésztette Bihar, Békés, Zaránd, Arad, Csanád és Temes vármegyék nemeseit és amely tűz már Heves, Külső-Szolnok és Pest vármegyékben is lángra lobbant ezen a héten és ha azokat is elpusztítja, nem kétséges, hogy a Ti vármegyéteket is eléri rövidesen és hasonló tűzzel emészti fel. Az Istenre tehát. Uraságtok siessenek, nehogy elvesszünk, hiszen a késlekedésben a veszély! Ha ugyanis az elpusztított megyék elég gyorsan és idejében előre látták volna a dolgokat és eseményeket, nem vesztették volna el fejüket, sem dolgaikat, nem kellett volna csúfságban prédára adniok asszonyaikat, gyermekeiket, mivel azonban nem látták előre, minden kincseikkel, javaikkal együtt életüket is elvesztették. Nehogy velünk is hasonlóképpen történjék, ismét és ismét kérjük, siessetek segítségünkre. Ezért jó egészséget kívánunk Nektek. A király és a mi seregünknek Zentloeryncz melletti táborából, Űrnapja utáni napon, az Űr 1514. esztendejében (1514. június 16.) Nógrád, Hont, Pest és Heves vármegyék nemessége. A hátoldalon: Abaújvár megye nemesei egyetemének, nagyságos és nemes uraknak, tiszteletre méltó barátainknak. Kassa város levéltára. Okilevelek gyűjteménye. Közli: Fekete Nagy Antal—Érszegi Géza—Kenéz Győző—Solymosi László: Monumenta rusticorum in Hungária rebellium anno 1514. Bp. 1976. A Dózsa-parasztháború eseményei Nógrád megyét hevesbe érintették, a nemesség azonban joggal tartott attól, hogy a 'parasztseregek ide is eljutnák és így őket is hasonló sors várja, mint a Dél-Alföld nemeseit. Ezért fogtak fegyvert Nógrád, Hont, Pest és Heves vármegyék nemesei is, erejüket azonban