Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)

DOKUMENTUMOK - V. A kapitalizmus kora az I. világháború végéig (1849—1918)

A XVIII. században felfedezett nógrádi szénvagyon kiaknázása néhány kisebb, az 1840-es években indult kezdeményezéstől eltekintve, tulajdonképpen csak az 1850-es évektől kezdve indult meg nagyobb mértékben, mégpedig Moosbrugger Jeromos bécsi bányavállalkozó kezelésében azon a zagyvái és hiászói területen, melyet az báró Prónay Albert földbirtokostól vett bérbe. A jelentésben említett Weber Alajos bányaigazgató később is jelentős szerepet töltött be a Salgótarjáni Kőszénbánya RT vezetésében. A közölt üggyel kapcsolatban egyébként a II. Katonai kerületi parancsnokság kért tájékoztatást arra vonatkozóan, hogy megbízhatók-e a bányászok és a gyakori lőporkiszolgáltatás által nem történhetnek-e visszaélések. A főszolgabíró jelentése alapján a megyefőnök javaslatot tett a katonai parancsnoksághoz. 9. RÓZSA SÁNDOR KÖRÖZÉSE 1853 Hirdetés A kormány, alattvalóinak személye és vagyona teljes oltalmának biztosítása végett semmi áldozatot nem kiméivé, a célra már terjedelmes rendszabályokat létesített, melyek eddig a legüdvösebb eredményeket teremtették. Most az e honbani rablógarázdálkodás vezérére Rózsa Sándorra, ki a fölforgató párt által már a vészteljes forradalom alatt műeszközül volt kiszemelve, s kinek kétségbeesett gonosztevők maradványaival ismét a Kossuth-féle utóbbi terveket kell vala elősegíteni, hogy az országban újabb bátortalanságot terjeszszen, kézrekerítési jutalmul 10 000 pengő, vagyis 25 000 váltóforintnyi öszveget tűz ki. E jutalmat bármi sorsú legyen, az nyeri el, ki akár maga, akár másokkal egyesülve, saját tevékenysége, vagy a biztonsági közlönyökhöz, avagy a cs. kir. katonasághoz teendő bizonyos följelentés által ezen rablónak elfogatását és kézrekerítését eszközlendi. E jutalom annak is kiadatik, ki önvédelmi jogában, vagy Rózsa Sándornak üldözése közben annak megölésére kénytelenült. A jutalom kifizetése, a hatóságok további határozatának bevárása nélkül, a legközelebbi csendőrségi szárnyparancsnokságnál vagy megyefőnökségnél a fennálló utasításokhoz képest történik. Rózsa Sándor személyleírása. Mintegy 40—42 éves, közép- inkább kistermetű, erős és zömök, sötét hajú és komor tekintetű. Bajuszt és barkót visel. Pest, március 26. 1853. A magyarországi cs. k. katonai és polgári kormányzóság által NmL Nmf. 1967/1853. szám Az önkényuralom első éveiben Rózsa Sándort, aki a szabadságharc idején csapatával résztvett a császári csapatok elleni küzdelmekben, az osztrák hatosá