Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)

DOKUMENTUMOK - V. A kapitalizmus kora az I. világháború végéig (1849—1918)

NmL Nmf. 4161/1850. szám A magyar parasztság a. császári csapatokat már 1849-ben nagy elkeseredéssel fogadta mindenütt. Éppen ezért a nincstelenekből, szökött katonákból megszaporodó betyárokat a gyűlölt zsandár sággál, osztrák katonasággál vívott sok harcuk miatt valósággal eszményítette a falusi szegény lakosság és ez tette főként lehetővé számukra azt, hogy búvóhelyet találjanak. A megyefőnök rendelete ugyan az utcai rendzavarókat és a forradalmi dalok éneklőit illeti betyár névvel, de rendelkezéseiből kitűnik, hogy tulajdonképpen a betyár fogalma mögött rejtőző személyek okoztak sok gondot az abszolutizmus helyi vezetőinek. 5. AZ ECSEGI JEGYZŐ MEGHURCOLÁSA A FORRADALOM ALATTI MAGATARTÁSA MIATT 1850 5715 Nógrád megye főnökétől Tekintetes császári királyi II. Katonai Kerületi Parancsnokságnak. Egy ecsegi lakos, Kéri Mihály panaszos folyamodására, melyet ő néhány ecsegi lakosról, köztük Hlavnai Ferenc jegyzőről beadott amiatt, hogy ő, midőn az akkori Nógrád megyei biztos, báró Majthényi László parancsára 1849. március 25-én a cs. kir. csapatok táborába takarmányt és élelmiszert szállított, mint kisbíró, rosszindulatú személyek árulása és bejelentése folytán a gerilláktól elfogattatott és 81 napon át fogva tartatott, — egy tisztviselőt küldtem ki a helyszínre, hogy az ott a bejelentésnek utánanézzen. A lefolytatott vizsgálat azt az eredményt hozta, hogy a panaszost korábban tényleg fogvatartották, de nem az állítólagos okból, hanem azért, mert ő a kommunizmust akarta bevezetni, nevezetesen az uradalmi majorsági földnek a lakosság részére történő szétosztása útján. A vizsgálatnak még az az eredménye is volt, hogy a helyi jegyző évek óta adós számadásával, bebizonyosodott, hogy ugyanő egy hivatali büntetésre méltó lazító, az erre vonatkozó tanúvallomásokat a vádlott meghallgatásával együtt betekintés és felsőbb elbírálás céljából a cs. kir. katonai kerületi parancsnokságnak alázatosan beterjesztem. Balassagyarmat, 14. október 850. NmL Nmf. 5715/1850. szám. Német eredeti A megtorlás, a forradalmi eseményekben váló részvétel miatti bosszú nem kerülte el a községi vezetőket sem. Jól világítanak rá a vádakra azok a vallomások, melyekkel kapcsolatban a kihallgatás során Hlavnyainak nyilatkoznia kellett: „1849. június 29-én, ama szerencsétlen forradalmi időben mit énekélt a templomban? Azt, hogy Áldd meg országunkat, mi magyar hazánkat, vezér éld jóra kormányunkat! — Megvallja azt is, hogy a forradalmi kormánynak és Repeczky Ferenc kormánybiztosnak proclamatioit félolvasta nem egyszer, de többször is. Továbbá: valóban tett feljelentést Repeczkyhez a helyi plébános