Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)

DOKUMENTUMOK - III. A feudalizmus utolsó évszázada és a reformkor (1711—1848)

tekintetes királyi tábla bírója maga és testvérei nevében édesatyjuk néhai gróf Teleky László után reájok maradt igen nevezetes és közel 30 000 kötetből álló könyvtárokat ide ajánlván — ezen könyvtár gondviselőinek is esztendőnként 300 forintokkal pengő pénzben leendő fizettetését magokra vállalták — nemkülönben gróf Eszterházy Mihály 10 000 forintokat, ennek testvére gróf Esterházy Károly szinte annyit, végre pedig Batthányi János hasonlóan 10 000 forintokat pengő pénzben a kívánt célra ajánlottak — Áldás kövesse ezen nagylelkű hazafiaknak jeles tetteket." (NmL Nm. kgy. 304/1826. szám) A kezdeményezés tehát eredménnyel járt, a megyei közgyűlés 1831. áprilisában hozott határozatot a Nógrádi Nemzeti Intézet felállításáról. Az intézet fenntartására rendezett bál meghívójára írta Széchenyi a fenti válaszlevelet. 12. NÓGRÁD MEGYE ORSZÁGGYŰLÉSI KÖVETÉNEK A KERESKEDELEMMEL KAPCSOLATOS JAVASLATAI 1844 Tekintetes választmány! ... bátorkodom egész alázatossággal a legfontosabb tárgyú kereskedelmi utasításokra nézve a következendőkben pontosítani nézeteimet: Majd egy év múlik el, s materialis jobblétünkért mit se tettek az ország rendéi, csupán szellemi újításokkal foglalkoztak, melyek mi sikerűek lesznek, a jövendő gyakorlat fogja tanúsítani. Pedig a haladási tervek létrehozásával hasztalan okoskodunk, míg a világ kezdetétől utolsó Ítéletnapig elkerülhetetlenné vált nervus rerum gerendarum, a „pénz" s általa anyagi jobblét s annak szülöttje a nyugodt elme és jobbkedv hiányzik! Valljuk meg nyilt magyarán, hogy ennünk innunk van bőven, de nincs pénzünk; és minden nagy és szép birtokaink mellett „koldusok" vagyunk; s áltáljában véve többször alig kong egy pár húszas az erszényünkben — pedig van gabonánk, borunk — de senki se veszi... Javasolnám, hogy e . .. közbajon eképp lehetne orvosolni, hogy: 1- ször. Az uzsorák ellen a legszigorúbb törvény alkottassák; a váltói kötelezvény csupán a feljegyzett kereskedőt s azon tul senkit mást ne terhelje, habár el is fogadta azt, hanem a szóbéli útra igazittasson. E tárgy megfontolása főfigyelmet érdemel, mert csakugyan a váltótörvényszék csupán a_z uzsorásokra nézve üdvös, azoknak korlátlan játékira mezőt nyitott és ha egy rögtöntörvény eleit nem veszi, egy-két év alatt minden földbirtokost csőd alá juttaszt; vagy legyen a váltótörvény mellett oly nemzeti bank, mely a producensnek, termékeire és vagyonára 6 percent kamatra pénzt kölcsönöz, akkor az uzsorásokra, mint hajdan, csak a pazarló fogna szorulni. 2- szor. Javalkanám, hogy az egybeülő ország rendéi gondolkodnának belemésztési módokról, s forrásokról; ezt pedig csekély véleményem szerint menél több gyárok létrehozása által lehetne eszközölni, egyrészt honi erőnket, a felvilágosodással s miveltséggel napról-napra szaporodó rabjaink fabrikai munkálatokra célszerű használatával; másrészt illő kedvezésekkel és biztosítással, miszerint a külföldi fabricansok kedvet kapnának honunkba megtelepedni. 3- szor. Javallanám a külkereskedésünk előmozdítását; e részben ugyan sok a javallat, sok a terv, melyek azonban csekély véleményem szerint csak felleg-