Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)

DOKUMENTUMOK - II. A három részre szakadt Magyarország korszaka (1526—1711)

DIÓSJENÖ LAKÓI VÉDELMET KÉRNEK RÁKÓCZITÓL 1704 • Nagyságodnak istenes föltett szándékában segítse elő. Kívánunk Nagyságodnak jó egészséget, boldog előmenetelt szívünk szerint egész falustul kívánjuk Nagyságodnak. Ez alázatos írásunkkal kölletik Nagyságod gráciájához folyamodnunk. Nagyságodat alázatosan kérjük, hogy nehézségire ne lenne Nagyságodnak, hogy búsítsuk úri méltóságában. Kintelenek vagyunk Nagyságod gráciájában folyamodnunk. Móltóságodnak ezt akarjuk értésére adnunk: az Duna melléke elpusztul az mi kicsiny tartományokon, úgy Esztergomtól fogván Vácig egy falu nincsen, mind elpusztultának, az népe eloszlott szerte-szével; hanem Szokolya, Nógrád, Nőtincs, Kosd az karajsó helyek és így nagy félelemben vagyunk. Éjjel sem merünk bátran az házunkban maradni, hanem kérjük méltóságosi és nagyságosi úri személyiben az hatalmas Istennek szent haláláért Nagyságodnak hosszas életéért és föltett szándékjáért, méltóztassék szeginy hazánkot oltalma alá venni és félelmes hazánkot megorvosolni Nagyságodnak jó istenes reánk és hazánkra nézve, mert az esztergomi hatalmasoktól félünk leginkább, jóllehet, az budai rácoktól is. Éjjel és nappal rettegésben vagyunk, mert ha Nagyságod oltalommal nem védelmez bennünket, ha Szokolya elfut, Nógrád—Jenőnek is köll pusztulni és azután Oroszi, Berinke sem merik lakni és így elpusztul Nógrád vármegye. Hanem Isten után az Nagyságodnak jó gondviselésiben bízunk, hogy Nagyságod respekcióban veszi alázatos kívánságunkat. Ezzel az Istennek jó gondviselése alatt hagyjuk Nagyságodat az több nagyságosi és nemesi Nagyságodnak táborával együtt, szívünk szerint kívánjuk. Költ Jenőn, 1704. április 12. napján. Mi szegény Diós-Jenő egész az szeginy falujul maradunk engedelmes hívei maradunk Nagyságodnak. OL, Kamarai lt. Missiles- Közli H. Balázs Éva: Jobbágylevelek Bp. 1951- 120old. A korszak „hétköznapjainak" jellemzője, hogy a megyebeli helységek nagy bizalommal küldték panaszos- és segélykérő leveleiket a fejedelmi udvarhoz. A háborúkkal, katonai problémákkal terhes időszak azonban ritkán tette lehetővé, hogy Rákóczi a panaszos ügyekben érdemi intézkedéseket tehessen. A közölt levélben egyébként Diósjenő lakosai az Esztergomban állomásozó báró Kuklander Ferdinánd császári tábornok katonáitól való félelmükről írnak.