Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)

DOKUMENTUMOK - I. A mohácsi vész előtti kor (—1526)

nak, Pálnak, Péternek és Domonkosnak birtokát képező Nógrád megyebeli Kodroszo, Ettes, Dangatelke, Szanas, Pacli, Hártyán, Újfalu, Sag és Lodseg; nemkülönben Dalgyo, Dalyo, Berendefeulde, Tőrincs, Litke, Helimbafalua és Egyházos-Gereghe helységekben megjelenvén, a határos birtokosokat, szom­szédokat és könnyülállókat, valamint személyesen odatartozókat egybehíván a nevezettek birtokainak határait bejárták, a régieket, ahol kellett, fel is újí­tották, és az újakat — ahol szükséges volt — kiigazították, majd a bejárt határokat a szomszédoktól elhatárolták és mivel semmi ellentmondás nem, mutatkozott, az említett Cselen fia, Sándor ispán fiait azok birtoklásába beiktatták, hogy azt minden hasznaival és tartozékaival együtt örökre birto­kolják. Az említett községek határai pedig a királyi ember és a mi emberünk egybehangzó véleménye alapján a következőképpen alakulnak . .. Az Egyházas Geregye községet is, amelyet a szerencsétlen Szaak nemzet­ségből származó Kernen és Jakab fia, István birtokolt, a régi határainak meg­felelően szinte Sándor fiainak birtokába iktatták, hogy azt örökre békesség­ben és nyugalomban birtokolják. Kelt Szent Lukács evangélista ünnepén, az Úr 1335. esztendejében (1335. október 18.). Fejér CD VIII/4. köt. 109. old. Másolaíta NmL NI, Nagy Iván oklevélmásolatai. Latin eredeti. A Károly Róbert és családja ellen elkövetett merénylet, amelyet — nem egészen tisztázható okokból — Záh Felicán hajtott végre 1330. április 17-én, a kortársak szerint is túlzott szigorral lefolytatott megtorlást vont maga után. Az 1330-as évek szinte a Záh-nemzetség tagjai utáni nyomozásban teltek el. Ennek a folyamatnak a része a Záh-nemzetség Nógrád megyei birtokainak (a ma Eteshez tartozó Kotrocó, Etes, az idetartozó Szánas, a mai Kishartyán, Ság­újfalu, Karancsság, a mai Karancsalja mellett létezett Berendefölde, Litke, a mai Csesztvéhez tartozó Galibapuszta helyén állott Helimbafalva, Egyházas­gerge, a ma Szlovákiában lévő Tőrincs, a Vükéhez tartozó Dályó, valamint a nem azonosítható Dangatelke, Pacli, Lodseg) az elkobzásra, illetve azoknak a Záh Feliciánt leszúró Csellenfi Sándor és fiainak való átadása, amelyet az esz­tergomi káptalannak, mint hiteles helynek a kiküldöttje a királyi emberrel együtt hajtott végre. A királyi rendeletre hivatkozva a káptalan erről tesz je­lentést a közölt oklevélben. 5. NÓGRÁD MEGYE ELSŐ EMLÍTÉSE MAGYAR TÖRVÉNYBEN 1342 Mi Károly, Isten kegyelméből Magyarország királya, jelen levelünk ren­dén, adjuk emlékezetére és tudtára mindeneknek, akiket illet: 1. §. Hogy mi­után hívünknek, Hyppolit mesternek, Árva várnagyának hűséges és buzgó szolgálatait fontolóra vettük, körmöczi kamaraispánságunkat mindazokkal a megyékkel, járásokkal, falvakkal és mezővárosokkal, amelyek, mint tudva van, régtől fogva ehhez a mi kamaránkhoz tartoznak, úgy mint: Nyitra, Nóg-

Next

/
Oldalképek
Tartalom