Nógrádi évszázadok. Olvasókönyv a megye történetéhez - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 6. (Salgótarján, 1976)

DOKUMENTUMOK - VII. Horthy-korszak (1919—1944)

Pl Arch. 672. f. 1933—2. A munkásság jól tudta, hogy bajait semmiféle jótékonykodás, ínségakció nem oldhatja meg. Egyedül a megfelelő munkalehetőségek nyújtása juttathatta a munkáscsaládokat olyan jövedelemhez, amely a minimális életfeltételek elő­teremtésére elegendő. A salgótarjáni bányászság az áldatlan helyzet megszün­tetése érdekében megmozdult, 1930. április 12-én többezer fő részvételével a vá­rosháza előtt követelte a „Munkát, kenyeret!" Az akció és hasonló megmozdu­lások nem vezettek eredményre, a bányamunkásság élet- és munkakörülményei 1933-ban elérték a mélypontot. Ez a körülmény és az 1933. márciusában ren­dezett újabb éhség felvonulás sikertelensége adta a munkásság kezébe a tollat, hogy az illetékes minisztertől próbáljon orvoslást kérni a munkanélküliség hát­rányos következményeire. 10. MUNKAERŐ KIKÖZVETÍTÉSE NÉMETORSZÁGBA 1938 A salgótarjáni járás főszolgabírajától 946/1938. sz. Tárgy: A Németországba mezőgazdasági munkákra szerződni óhajtó mun­kások összeírása Hiv. SZ.: 2272/1938. Alispán úr! Fenti számú rendeletre tisztelettel jelentem, hogy a salgótarjáni járás terü­letén 620 mezőgazdasági munkás iratkozott össze azon munkások köréből, akik a f. évben ezideig munkaalkalomhoz nem jutottak. Egyben tisztelettel jelentem, hogy a legtöbb helyen a mezőgazdasági munkások egy része, dacára a hatóság figyelmeztetésének, szándékosan várakozó álláspontra helyezkedett az aratási szerződések megkötésénél, remélve, hogy esetleg Németországba tud kijutni me­zőgazdasági munkára. Az elmúlt évben a salgótarjáni járással határos hatvani járásból néhány munkás kint volt Németországban, akik 600—700 pengő meg­takarított pénzzel tértek vissza. Ennek azonnal híre futott járásomban is és ter­mészetszerűen minden hivatásos és nem hivatásos mezőgazdasági munkás illetve gazdasági cseléd abban reménykedett, hogy esetleg ő is kijut Németországba és ott a keresetéből nagyobb összeget megtakarít. így Mátraverebélyen dr. Nagy Ferenoné kányás-pusztai uradalmában az aratók között nem sikerült az egyez­ség, mivel az aratók olyan igényekkel léptek fel, amelyek az uradalom részéről teljesíthetők nem voltak. Végül az uradalom kénytelen volt máshonnan arató­kat szerződtetni. Hasonló az eset Sámsonházán, Nagybárkányban és Kisbár­kányban is, ahol az aratási szerződéseket csak igen kevesen írták alá számítva a németországi kijutásra. Kazár községben a főispán úr őméltósága uradalmá­ban sem sikerült aratómunkásokat leszerződtetni, miután itt is az aratómunká­sok várakozó álláspontra helyezkedtek ... A salgótarjáni járás a déli hét községet leszámítva inkább ipari járásnak minősíthető. A tél folyamán a dolgozni akarók a bányákban és üzemekben min­dig találnak elhelyezést s így ezen körzetből nem tartanám indokoltnak a mező­gazdasági munkások Németországba való kiszállítását.

Next

/
Oldalképek
Tartalom