Nógrád megye tanácsai a művelődésért 1950-1970 - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 5. (Salgótarján. 1975)

DOKUMENTUMOK - II. Közművelődés

Ezt a segítséget olyan értelemben vesszük, hogy betanítják az úttörőket. A pedagógusok szívesen kapcsolódnak bele a népművelési munkába. Ed­dig az volt a hiba, hogy az ismeretterjesztő előadásért csak 11,6 Ft-ot fizettünk ki. A következő időben úgy lesz, iskolai végzettség szerint fize­tünk, ki minél magasabb színvonalú előadást tart, aszerint kapja meg a fizetését a legkisebb összeg fel lesz emelve 20,— Ft-ra. A legtöbb mozi kultúrotthonban van, ami a községi tanács tulajdona. A Mokép, mint bérlő szerepel a kultúrotthonban, havonta köteles a kultúrotthon haszná­latáért a szerződésben megállapított összeget lefizetni, a községi tanács ezt az összeget a kultúrotthon építésére fordítja. A csasztuska brigádok nyáron a jelentések szerint nem működtek. A beszámolóban is rámutattam, hogy több helyen nincs megfelelő oktató. Hibák vannak az állami gazdaságokban és a gépállomásokon. A legtöbb üzem csak ígér, amikor kimegyünk akkor látjuk, hogy nem csinálnak semmit. Helyes lenne az igazgató elvtársakat beszámoltatni a kultúrmun­káról. Legjobb népművelési előadók a tari, palotási, páltelek-pusztai, kallói, erdőkürti ügyvezetők. Az ügyvezetők tiszteletdíjat kapnak munkájukért, aszerint, hogy milyen munkát végeznek. Én ismerem a legtöbb ügyveze­tőt, tudom, hogy milyen munkát végez, mire képes pl. Kozárdon az ügy­vezető, idősebb néni nem csinál semmit. Azokat az ügyvezetőket, akik nem csinálnak semmit, le kell váltani. A pedagógusok sem végeznek min­denütt komoly munkát pl. Csecsén sem lehet elmondani az ügyvezetőről, hogy jó munkát végezne. Most jelent meg a Közoktatási és Népművelési Minisztérium közös határozata, mely szerint a pedagógusokat nem lehet más célra igénybe venni, csak az iskolai és az iskolán kívüli népműve­lésre. Vannak olyan fonóházak a járás területén, ahol már évszázadok óta folyik a fonás. Így pl. Bujákon, Ecsegen, Alsótoldon, Vanyarcon. Azokban a községekben, ahol az Áb. csak papíron van meg és nem működik, nem látják el feladatukat, felül kell vizsgálni és újra válasz­tani. Olyan embereket kell választani, akik komolyabb munkát tudnak végezni. PjT VB. 1953. december 10-i ülésének jzkve, 48—2/1953. sz. A járási népműve­lési előadó beszámolója (részlet). 67. KULTURÁLIS ÉLET SALGÓTARJÁNBAN T954. március 24. Beszámolóm következő részében általános képet akarok nyújtani Sal­gótarján kulturális életéről: — Városunknak kulturális szempontból sajátságos helyzete van s mint ilyen elüt a többi megyeszékhelytől. Salgótarján ipari centrum, köz­ponti kultúrháza nincs, központosított kultúrélete sem. A kultúrmunká­nak kb. 95%-a az üzemekben, a vállalatoknál, a szakszervezeteken keresz­tül folyik. Ez a körülmény hosszú időkig nagyban megnehezítette a ta­nácsok megalakulása után a kultúrmunka elvi és gyakorlati irányítását;

Next

/
Oldalképek
Tartalom