Nógrád megye tanácsai a művelődésért 1950-1970 - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 5. (Salgótarján. 1975)

DOKUMENTUMOK - I. Oktatásügy

ben. Az oktatási osztály tegyen jelentést, hány esetben, hol történtek ilyen természettudományi tanfolyamok, illetve felvilágosító munka. 7. Az oktatási osztály személyzeti felelőse javítsa meg káderpolitikáját és ezt a megyei tanács kádercsoportja is ellenőrizze, különösen kísérje figyelemmel, hogy a tanítók egy része a régi falusi előkelőségekkel tart fenn kapcsolatot és így gyakorlatilag a reakció uszályában van. Le kell választani nevelő munkával, ha ez nem sikerül, akkor más módon a nevelőket a reakcióról. 8. A járási és községi tanácsok vb-i az oktatási ügy kérdését különös tekintettel a lemorzsolódásra, tűzzék napirendre. Az előadó a beszámolót a szülői munkaközösség elnökével és az iskola igazgatójával együtt készítse el és a vb ülésére hívja meg a szülői munkaközösség elnökét és az iskola igazgatóját is. A tárgysorozati pont előadásához a megyei tanács és a népművelési osztálya dolgozzon ki szempontokat. 9. Az oktatási osztály vezetője a Szabad Nógrádba írjon cikkei a lemorzsolódás elleni küzedelemről. NmT VB. 1951. január 17-i ülésének jzkve, 3—1/1951. sz. Határozat. 5. A CIGÁNYTANULÓK HELYZETE A SZÉCSÉNYI JÁRÁSBAN 1951. március 15. Hogy járásunk területén a beiskolázást 100°o-osan végrehajtsuk, ehhez szükséges az is, hogy a tanítóknak ez irányú munkáját úgy a tanácsok, mint a munkáltató vállalatok vezetősége minden erővel támogassa. Nem vitás ugyanis, hogy alkotmányunk és ötéves tervünk végleges megvalósításában a 100° (i-os beiskolázás, azaz új káderek nevelése döntő fontosságú, mivel a nevelői munkában selejt nem lehet. Járásunk nevelői megértették a beiskolázás fontosságát, háromhónapos munkatervükben felajánlották, hogy április 4-re az összes cigánygyermeket a tanács és a szülői munkaközösség segítségével beiskolázzák és a nyári hónapok folyamán a korrepetálások beiktatásával fogják pótolni az elmaradott tanulók tárgyi tudását... 2. A beiskolázott cigánygyermekek iskolába járása még mindig változó, melyet a felvilágosító munka mellett makacs esetekben bírságolással igyekszünk megszüntetni. Ezzel elértük azt, hogy az iskolába járó cigánytanulók 80%-a rendszeresen látogatja az előadásokat. Járásunkban a mulasztások száma február hó folyamán átlagosan 5—6 iskolánként, ami inkább a betegségből kifolyólag észlelhető, ez az eredmény jónak mondható, melyet nevelőink a felvilágosító munka mellett az iskolán belüli rend és fegyelem, valamint a tanulócsoportok közötti versenyek beiktatásával, vándorzászlók adományozásával értek el. Nevelőink tudatában vannak annak, hogy ezt az eredményt megtartani a tavaszi munka beindulásával a szülők felé jó felvilágosító munkával és az iskolai rend és fegyelem fokozottabb megszilárdításával tudják csak elérni. Nagy feladat hárul a tanácstagokra és a tömegszervezetek tagjaira, akiknek a saját gyermekeiken