Nógrád megye tanácsai a művelődésért 1950-1970 - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 5. (Salgótarján. 1975)

DOKUMENTUMOK - II. Közművelődés

még vezetők, akik keveset törődnek a kulturális neveléssel, nem látják a műveltség és a termelés összefüggését, sőt a hivatásos népnevelöket amo­lyan hátramozdítóíknak tekintik, akik akadályozzák a termelőmunkát. Megemlíthetjük itt például a termelőszövetkezetben a kultúrfelelősök be­állítását. Ez a kérdés elég vontatottan halad. Legtöbb helyen csupán az ad­minisztratív intézkedésekre — a mezőgazdasági osztály felhívására — je­lentették, hogy többszöri agitálás ellenére sem vállalta el senki a kultúr­felelősi megbízást. Ez úgy gondolom, nem a legjobb fényt veti erre a ter­melőszövetkezetre. Igaz, nem ismerik, nem is ismerhetik a kultúrfelelősök a feladataikat, s talán ezért is tartózkodnak annak a vállalásától. A tél folyamán azonban 1—2 napon ismertetőt szeretnénk tartani ezen felelős elvtársak számára, hogy feladataikkal megismerkedhessenek. De nem az egyetlen oka a tartózkodásnak. A gazdasági vezetők részéről sem mutatko­zik meg minden téren a kellő támogatás. Gazdasági vezetőinknek végre túl kell lépniük azon a még gyakori szűklátókörűségen, hogy csak munká­ra kell hajtani az embereket. Ma már nem élő, robotoló emberekre van szükség, hanem tervszerűen, céltudatosan dolgozó kiművelt emberfőkre. Sok helyen keresik a kiutat a gyenge termelőszövetkezetek megszilár­dítására. Mindenre gondolnak, csak egyre nem, az emberek általános és szakmai műveltségének fokozására. Pedig a kiút csak ez lehet. Milyen jól­eső érzéssel olvastam Kádár elvtárs beszámolójában, hogy a Bács megyei Felsőszentiván községben majdnem valamennyi felnőtt tanul, vagy rend­szeresen résztvesz a művelődés valamilyen formájában. A faluban 50-nél több azoknak a felnőtteknek a száma, akik a dolgozók iskolájában járnak, csaknem 30-an mezőgazdasági technikum, 7-en pedig egyetemi hallgatók. A tanulók között ott találjuk a tanácselnököt, a tsz elnökeit, a párttitká­rait, brigádvezetőit — mondotta Kádár elvtárs. Nem kétséges, hogy ezen község gazdasági téren egy-két éven belül mennyire megelőzi a többieket. A tsz kultúrfelelősöknek egyik fontos feladata éppen a dolgozók szer­vezése lenne a tanulásra, a művelődésre. Mert járásunk területén is van tennivaló bőven. Az 1960. évi népszámlálás adatai alapján járásunk terüle­tén a 7 évesnél idősebb lakosság száma 25 750, ebből nem ír, nem olvas 1604 (6.1%) a 10 évesnél idősebb népességből nem ír, nem olvas: 5,3" o, (3,5%) a 15 évesnél idősebb lakosságból az ált. iskola VIII. osztályát elvé­gezte 21.3% (26,7%). a 18 évesnél idősebb lakosságból érettségizett 2.9%) (4,8%). egyetemi, főiskolai végzettségű: 0.7%, (1,6%). Járási atlagaink rosszabbak a megyei átlagnál, a megyei átlag pedig rosszabb az országos­nál. SzjT 1962. szeptember 29-i ülésének jzkve, 33 1962. sz. beszámoló (részlet). 88. A PART MŰVELŐDÉSPOLITIKAI IRÁNYELVEINEK VÉGREHAJTÁSA 1962. november 9. Az előző évekhez hasonlóan az 1961'62-es művelődési évben is a párt mű­velődéspolitikai irányelveinek szellemében szerveztük meg kulturális munkánkat. Az elmúlt év volt az első, amikor tevékenységünket teljesen

Next

/
Oldalképek
Tartalom