S: A nógrádi adózó nép viszonyai 1828-ban. Helyzetkép a mai Nógrád megye községeiről az országos összeírás alapján - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 2. (Salgótarján, 1972)

Bevezető

zog, nem volt semmi haszon a gabonából 3 községnél és ráfizetést jelenteit a gabonatermesztés 17 helységnek. A szőlőtermés haszna kapásonként 1 krajcártól 1 Forint feletti összegig terjed, a legtöbbnél (39-nél) 1—20 krajcár között volt, semmi hasznot nem hozott a szőlőtermelés 31 helységnek, 45-nek pedig egyenesen ráfizetést jelentett. Az egy tehén utáni tiszta haszon is váltakozó: nincs haszon 15 helységben, 1—20 krajcár hasznot hozott a tehén 106 helységben és ráfizetést jelentett 6 helyen. A felsorolt példákat még folytathatnánk, de ennyi is elég lehet annak érzékeltetésére, hogy a feldolgozott összeírás milyen sokoldalú képet ad a megye helységeiről, a feudalizmus megszüntetése előtt 20 évvel tapasztalható viszonyokról. >

v Az 1828. évi országos összeírás sokrétű és gazdag anyagának kimerítő értékelését azonban ezúttal nem tartottuk feladatunknak. Az érdeklődők bővebb felvilágosítást találhatnak az összeírás anyagában, mely a megyei levéltárban a kutatók rendelkezésére áll és hasznos útbaigazítást, részletes ismertetést olvashatnak a következő tanulmányban: — Bottló Béla: Az 1828. évi országos öszeírás. Megjelent a Kovacsics József szerkesztésében kiadott A történeti statisztika forrásai c. kötetben (Bp. Közgazdasági és Jogi kiadó, 1957.)