Dézsma és robot. A jobbágylakosság helyzete a XVIII. század végén a mai Nógrád megye területén - Adatok és források a Nógrád Megyei Levéltárból 1. (Salgótarján, 1971)
Útmutató az adattár használatához
t ÚTMUTATÓ AZ ADATTÁR HASZNÁLATÁHOZ A közölt adatokat legnagyobb részben az 1767. évi úrbéri rendeletet követő felmérés során tett vallomásokból, az ún. Novem Puncta anyagból vettük, a földesurak neve és a hozzájuk tartozó jobbágyok száma pedig a felmérés során keletkezett összeírásokból volt megállapítható. A Kilenc Pont kérdőívei, Ül. a válaszok 3 példányban készültek, amelyből egy a Helytartótanácshoz, egy az illetékes megyei levéltárba került, egy pedig a községben maradt. A községi példányok azóta jórészt megsemmisültek, a megyei levéltári példányok — Nógrád megye esetében — részben megmaradtak. A helytartótanácsi példányok zöme pedig megtalálható a Magyar Országos Levéltárban, a Helytartótanácsi levéltár Departamentum Urbariale nevű állagában. Ez a magyarázata annak, hogy az egyes községeknél más és más levéltári jelzetet találunk: ahol ugyanis megvolt a megyei példány, ott ezt használtuk, a többinél pedig az Országos Levéltárban őrzött példányt, feltüntetve azoknak a filmeknek a számát, melyeken az Országos Levéltári példány filmmásolata a megyei levéltárban is megtalálható. A községeknél az 1970. évi állapotot vettük alapul. A községek mai elnevezésük szerint szerepelnek, zárójelben közöljük az úrbérrendezéskor használt elnevezést és a helység jogállását. Azok a községek, melyek a forrásanyag keletkezésének időpontjában önálló községek voltak, de most nem azok. annál a községnél, ill. városnál szerepelnek, arab számmal jelölve, melyhez a jelenben tartoznak. A rendelkezésre álló anyagban mindeddig nem sikerült megtalálni Szirák és Magyargéc községek Kilenc Pontját, így sajnos ezekről nem közölhetünk adatokat. Néhány mai községnek viszont azért nincs meg ez az anyaga, mert az úrbérrendezés idején még nem volt önálló község, csak puszta és így nem készült róla felmérés. Az egyes kérdésekre adott válaszok terjedelme községenként nagyon eltérő. Különösen szembeszökő ez a volt Heves megyei községeknél, ahol pl. a 4. kérdésre rendkívül részletesen válaszoltak, míg a legtöbb Nógrád
