A Délvidék településeinek vallási adatai 1880–1941 (1999)

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

taglaljuk, akkor jellemző, hogy a Duna jobb partjának fejlettebb gazdasági-társadalmi viszonyai fél évszázad alatt létszámukat kétszeresére növelték, míg a Tisza-Maros szögében folyamatosan csökkent a számuk. Ha a Délvidék tíz (rendezett tanácsú és törvényhatósági jogú) városát elemzett időszakunkban az egyes felekezetekhez tartozó népesség arányai szerint csoportosítjuk, akkor három halmaz különíthető el: - három városban: Magyarkanizsán, Zentán és Szabadkán a népszámlálások időpontjában mindig a katolikus hitűek voltak döntő többségben. A megszámláltak több mint 80-90 százaléka vallotta magát római és görög katolikus hitünek; - Zomborban, Fehértemplomban és Versec városában is a népesség nagyobbik hányada volt katolikus, arányuk azonban már csak 50-70 százalék között hullámzott és a görögkeleti (ortodox) vallású népesség, a második legnagyobb felekezeti populáció aránya 23—46 százalék között ingadozott; - végül Nagybecskereken, Nagykikindán és Pancsován a két nagy felekezet váltogatta pozícióját, a katolikus többséget a görögkeletiek többsége követte és megfordítva. Vallás és nemzetiség A népesség vallási összetétele mindig szilárdabb, kevésbé változó, mint etnikai jellemzői, nemzetiségi-anyanyelvi megoszlásának hivatalos az önkéntes, vagy különféle módon, mértékben késztetett regisztrációja. A felekezeti, vallási hovatartozás általában öröklődik, kultúrát, szemléletmódot, magatartásformákat, hagyományt hordoz - tudatosan vagy öntudatlanul. Az egyén élete során kivételesnek tekinthető a hit, a vallás megváltoztatása vagy a vallás nélkülivé válás deklarációja. Mindezt szem előtt tartva joggal feltételezhetjük, hogy a Délvidéken meghatározott etnikumok jól meghatározható vallási-felekezeti közösséghez vagy közösségekhez tartoztak. Az alábbiakban azt bizonyítjuk, hogy a szerb, román és rutén etnikum túlnyomó többsége görögkeleti vallású volt. A rendelkezésünkre álló statisztikai adatok miatt ezt sajnos csak 1910-ben mutathatjuk be. Azt sem tudjuk, igazolni, hogy a horvát nemzetiségűek legnagyobbrészt katolikusok, a szlovákok evangélikusok és katolikusok, és a bosnyákok muzulmánok voltak. 20