A Délvidék településeinek vallási adatai 1880–1941 (1999)

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

A Délvidék népességének vallási megoszlása 1941-ben A népesség összesen Katolikus Görögkeleti Protestáns Izraelita Egyéb 1 029 405 100,00 719 549 166 168 128 957 Megoszlás 69,90 1614 12,53 14 242 1,38 488 0,05 A délvidéki megyék vallási struktúrája A Délvidék megyéi négy csoportba sorolhatók a községi népesség vallási összetétele szerint. Elkülöníthetők ugyanis azok a megyék, amelyekben a népszámlálások időpontjában mindig ugyanazon felekezethez tartozók alkották a többséget és a második legnagyobb vallási csoportot, azoktól a megyéktől, amelyekben az első és második legnagyobb pozíciót az idő során más és más vallású populáció foglalta el. Elkülöníthetjük tehát a megyéket . katolikus - protestáns katolikus - görögkeleti görögkeleti - katolikus katolikus - görögkeleti vagy protestáns többségi vallású csoportokba. Az alábbiakban az első és a második legnagyobb létszámú hitfelekezet 1880-1941. évi idősorának (Szörény, Temes és Torontál vármegyék esetében 1880-1931) kerekített legalacsonyabb és legmagasabb arányszámait közöljük. Katolikus és protestáns többségű megyék: Zala: katolikus (97-98) - protestáns (0,8-1,1) Vas: katolikus (52-59) - protestáns (41-47) Katolikus és görögkeleti többségű megyék: Bács-Bodrog: katolikus (58-65) - görögkeleti (20-25) Görögkeleti és katolikus többségű megyék: Krassó-Sz.: görögkeleti (51-60) - katolikus (38-47) Temes: görögkeleti (63-66) - katolikus (31-33) Torontál: görögkeleti (51-55) - katolikus (36-39) 13