A Délvidék településeinek vallási adatai 1880–1941 (1999)

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

Sajnos hangsúlyoznunk kell, hogy a 1921. és az 1931. évi adataink sora nem teljes. A településenkénti adatok hiányai elsősorban a két népszámlálást megelőző és követő területi közigazgatási reformok dokumentációs hiányainak következményei. Ismeretes, hogy 1921-ben a Jugoszláv királyság területét hét kerületre osztották, 1931-ben pedig - Belgrád városi körzetén kívül - kilenc bánságra. A regionális beosztás megváltoztatása együtt járt a kisebb területi közigazgatási egységek, körzetek, járások számának és területének módosításával. Kiemelendő például, hogy 1931-ben a Dunai bánságban 61 járás működött, míg 1921ben ugyanezen a területen csak 56. A közigazgatási területi reformok másik, nem kevés problémát okozó sajátossága volt, hogy a településeket, lakott helyeket, új közigazgatási egységekké, közösségekké (opStina) alakították. A népszámlálási kiadványokban tehát erőteljesen csökkent az alapvető területi egységek száma. 1921ben a Jugoszláv királyság területén még 6575, 1931-ben már csak 4645 település, illetve közigazgatási alapegység adatai lelhetők fel. Lábjegyzeteink tanúsága szerint, a már említett segédletek módot nyújtottak a település-összevonások és elkülönítések, névváltoztatások nagyobbik hányadának megragadására. Az 1921. évre vonatkozó lábjegyzetek 74, az 1931. évi adatok pedig 69, végül az 1941. évi lábjegyzetek 94 település területének és nevének módosítását világítják meg. Nem sikerült azonban mintegy húsz - főként Zala vármegyei község 1921., illetve 1931. évi vallási adatait kimunkálnunk. Természetesen nem közölhettük azon teiepüiések vallási adatait, amelyek a népszámlálás időpontjában az államhatárok későbbi korrekciója miatt nem tartoztak Magyarországhoz vagy Jugoszláviához (például Románia fennhatósága alatt állottak). A lábjegyzetekben azonban ezt is feltüntettük. Magától értetődő, hogy a Tisza-Maros szögének 1941. évi településenkénti vallási adatai hiányoznak. Ez a régió ugyanis nem került vissza Magyarországhoz - tehát nem alkotta a Délvidék részét -, de ebben az időpontban népszámlálást sem tartottak Krassó-Szörény, Temes és Torontál vármegyék területén. A Délvidék népességének vallási-felekezeti összetétele A Délvidék népességének vallási összetétele 1880 és 1931 között viszonylag kiegyensúlyozott volt. összevont vallási kategóriáink szerint a katolikusok mindig többségben voltak, arányuk népszámlálásonként 54-57 százalék között hullámzott. Mintegy minden harmadik megszámlált (30-33 százalék) görögkeleti hitű volt, a protestánsok hányada pedig igen szűk (11-12 százalék) határok között ingadozott, ugyanúgy, mint az alig 1-2 százalékot elérő izraelitáké. Sajnos a népszámlálások eltérő vallási csoportosítása miatt az egyéb és ismeretlen felekezetűek hányada igen szélsőséges értékeket mutat (0,04-0,30 százalék). Valószínű azonban, hogy a Délvidék egészének vallási struktúráját az egyéb kategóriába soroltak száma alig módosította, mert az alábbi táblázat szerint még 1910. évi legnagyobb létszámuk sem érte el a 4500 főt. 11