A Délvidék településeinek vallási adatai 1880–1941 (1999)

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK A népesség vallási, felekezeti hovatartozása, illetve ennek struktúrája el nem hanyagolható jellemzője, tényezője a társadalmaknak. A vallás morális, kulturális, szociális szerepe, olykor anyagi, politikai hatóereje alig tagadható. Nem véletlen tehát, hogy a hivatalos állami statisztikai adatfelvételek, a népszámlálások és ezt megelőzően a legkülönfélébb népösszeírások rendszeresen tudakolták a népesség hitét, felekezeti, vallási hovatartozását. A vallási felekezeti statisztikák rendszere A második világháborúig a magyal- és a jugoszláv népszámlálások során is megkérdezték a megszámláltak vallását, felekezeti hovatartozását. Az adatokat - olykor egyéb ismérvekkel kombinálva településenként, közigazgatási egységenként publikálták. Sajnos a Délvidék népességének vallási adatait - a kötetünkben közölt, hat évtizedet (1880-1941) átfogó időszak népszámlálásai során eltérő csoportosításban kérdezték vagy közölték, össze kellett hangolnunk az 1880. és az 1910. évi magyar népszámlálás azonos felekezeti felsorolását az 1921. évi jugoszláv népszámlálás nyolc és az 1931. évi jugoszláv népszámlálás 20 féle vallási, felekezeti kategóriájával. Az áttekinthetőség, az összehasonlíthatóság és a közlés technikájának mérlegelése a vallási kategóriák összevonását tette indokolttá, nem titkolva, hogy egy-egy vallási, felekezeti kategória (például az öreg katolikusok, staro katolická) beillesztése vagy éppen hiánya (1921-ben a felsorolásban nem szerepelnek a reformátusok), problematikus maradt. Kötetünkben közöljük tehát a római katolikus, a görög katolikus, a görögkeleti, a muzulmán és az izraelita vallásúak településenkénti és közigazgatási egységenkénti számát és arányát, összevontuk azonban a többi keresztény felekezetűeket, protestáns címszó alatt. Település szintű idősoraink olykor igen eltérő vallási struktúrákat regisztrálnak, különösen a protestáns és az egyéb kategóriák oszlopaiban. Nem dönthetjük el, hogy ezek az átalakulások valóságosak-e - és főként a vándorlásnak tulajdoníthatók - vagy pedig a kategorizálás torzításai. Úgy véljük mégis, hogy a vallási kategóriák összevonása ellenére kötetünk a Délvidék népességének valóságos vallási struktúráját mutatja be. Az alábbi, a Jugoszláv állam egészének vallási 9