A Felvidék településeinek vallási adatai 1880–1941 I. kötet (1999)

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

az evangélikusoké 6,0, a reformátusoké 4,7 százalékkal), illetve az izraelitáké 3,4 százalékkal fogyott. Kiemeljük, hogy a felvidéki ortodox, görög keleti vallású népesség száma elenyésző volt (1910: 1439, 1921: 2877), de 1921 és 1930 között több mint háromszorosára növekedett (9076). A növekedés el­sősorban a bevándorlás következménye, amely főként a Kárpátaljával határos megyékben zajlott le. 1880 és 1930 között a Felvidék megyéi összes népességének a száma is igen tág határok között módosult. Árva és Liptó megyét nem számolva, a nyugati megyékben mintegy harmadával nőtt a népesség száma, Gömör és Szepes megyétől keletre azonban csak 10-20 százalékos volt a jellem­ző népességnövekedési együttható. Az alábbi összefoglalásból kitűnik, hogy a római katolikusok számának gyarapodása is a nyugati megyékben erőteljesebb, kivéve Túróc és Árva megyét. Öt évtized alatt a Felvidéken csak minden második megyében növekedett az evangélikus hitűek száma. Trencsén megyében közel felével, Bars és Pozsony megyében pedig mintegy harma­dával, negyedével növekedett, de Hont, Abaúj, Szepes és Ung megyében csökkent. A reformátusok száma úgyszólván csak azokban a megyékben (Komárom, Esztergom, Trencsén stb.) gyarapodott ­olykor látványosan -, amelyekben igen kicsi volt a létszámuk. Kilenc megyében, amelyekben számuk már 1880-ban is jelentős volt, 1930-ig megfogyatkoztak, illetve csak minimális mértékben szaporod­tak. A zsidóság száma öt évtized alatt csak Esztergom, Nógrád, Zólyom, Gömör és Szepes megyében növekedett, ezekben is viszonylag szerény mértékben, a többi megyében viszont csökkent, Abaúj megyében például több mint felével. A görög katolikusok számának változását csak a Tisza jobb parti megyékben mutatjuk be, mert a többi megyében számuk és arányuk elenyésző volt (a görög katoliku­soknak csak 0,1-1,3 százaléka élt a többi megyében). 20

Next

/
Oldalképek
Tartalom