A Felvidék településeinek vallási adatai 1880–1941 I. kötet (1999)

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

az evangélikusoké 6,0, a reformátusoké 4,7 százalékkal), illetve az izraelitáké 3,4 százalékkal fogyott. Kiemeljük, hogy a felvidéki ortodox, görög keleti vallású népesség száma elenyésző volt (1910: 1439, 1921: 2877), de 1921 és 1930 között több mint háromszorosára növekedett (9076). A növekedés elsősorban a bevándorlás következménye, amely főként a Kárpátaljával határos megyékben zajlott le. 1880 és 1930 között a Felvidék megyéi összes népességének a száma is igen tág határok között módosult. Árva és Liptó megyét nem számolva, a nyugati megyékben mintegy harmadával nőtt a népesség száma, Gömör és Szepes megyétől keletre azonban csak 10-20 százalékos volt a jellemző népességnövekedési együttható. Az alábbi összefoglalásból kitűnik, hogy a római katolikusok számának gyarapodása is a nyugati megyékben erőteljesebb, kivéve Túróc és Árva megyét. Öt évtized alatt a Felvidéken csak minden második megyében növekedett az evangélikus hitűek száma. Trencsén megyében közel felével, Bars és Pozsony megyében pedig mintegy harmadával, negyedével növekedett, de Hont, Abaúj, Szepes és Ung megyében csökkent. A reformátusok száma úgyszólván csak azokban a megyékben (Komárom, Esztergom, Trencsén stb.) gyarapodott olykor látványosan -, amelyekben igen kicsi volt a létszámuk. Kilenc megyében, amelyekben számuk már 1880-ban is jelentős volt, 1930-ig megfogyatkoztak, illetve csak minimális mértékben szaporodtak. A zsidóság száma öt évtized alatt csak Esztergom, Nógrád, Zólyom, Gömör és Szepes megyében növekedett, ezekben is viszonylag szerény mértékben, a többi megyében viszont csökkent, Abaúj megyében például több mint felével. A görög katolikusok számának változását csak a Tisza jobb parti megyékben mutatjuk be, mert a többi megyében számuk és arányuk elenyésző volt (a görög katolikusoknak csak 0,1-1,3 százaléka élt a többi megyében). 20