A Felvidék településeinek vallási adatai 1880–1941 I. kötet (1999)

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

A valláshoz tartozók maximális és minimális aránya 1880-1930 között Megye A domináns és a második vallás a megyében Járás A domináns és a második vallás a járásban A valláshoz tartozók maximális és minimális aránya 1880-1930 között Vágbeszterczei római katolikus izraelita (1880) 91,3-94,8 4,9 Zsolnai római katolikus izraelita (1880-1921) 95,0-97,5 1,2- 3,8 Gömör római katolikus evangélikus Garamvölgyi római katolikus görög katolikus 70,6-81,6 22,4-27,3 Rimaszécsi római katolikus református 46,8 - 62,6 26,9-39,2 Tornaijai római katolikus református 40,6-45,9 31,3-35,8 Szepes római katolikus evangélikus Lőcsei római katolikus görög katolikus 69,6-78,0 14,3-19,5 Ólublói római katolikus görög katolikus 54,4-57,0 34,6-38,4 Szepesófalusi római katolikus görög katolikus 54,4-57,0 26,2-27,7 Szepesváraljai római katolikus görög katolikus 81,0-86,4 4,8- 7,2 Abaúj római katolikus református Kassai római katolikus evangélikus 76,4-80,1 7,4- 9,4 Sáros római katolikus görög katolikus Girálti római katolikus evangélikus 41,0-48,5 22,6-26,0 Lemesi római katolikus evangélikus 63,3-66,5 17.9-21,1 Zemplén görög katolikus római katolikus Mezölaborci görög katolikus izraelita 77,3-81,6 9,6-12,0 Az előzőekben a megyék és a járások adatait részletezve nem különítettük el a rendezett tanácsú városok népességének vallási összetételét tükröző adatokat, arányokat, a törvényhatósági jogú városokat pedig a megyékkel azonos kategóriájú közigazgatási egységeknek tekintettük. Adataink tehát a falvak és a rendezett tanácsú városok megyénkénti, illetve járási vallási struktúráját taglalják. Hasznosnak minősül azonban a rendezett tanácsú és a törvényhatósági jogú városok vallási jellemzőit is vizsgálni, mert általában jelentősen különböznek a környező falvak vallási jellemzőitől. A Felvidék harmincnyolc városa közül harmincegyben az elemzett időszak alatt a népesség többsége népszámlálásról népszámlálásra római katolikus vallású volt. Modor, Dobsina, Jolsva és Nagyrőcze városban mindvégig, Breznóbányán, Poprádon és Szepesbélán pedig időlegesen kerülnek domináns pozícióba az evangélikusok. A római katolikus többségű városokban a második legnépesebb felekezet az evangélikus, izraelita illetve a görög keleti vallásúakból állt. Az előbb felsorolt négy evangélikus többségű városban a katolikusok kerültek második pozícióba. Kiemelendő, hogy a városok vallási összetételét meghatározó két legnagyobb felekezethez tartozó népesség arányának változása öt évtized alatt legfeljebb 10-12 százalékpont volt, Késmárk, 17