A Felvidék településeinek vallási adatai 1880–1941 I. kötet (1999)

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

csökkenését. Kiemelendő azonban, hogy az 1880 és 1910 közötti össznépesség és - az izraelitákat kivéve - az egyes vallásokhoz, felekezetekhez tartozók számának növekedése a tengeren túli kivándorlást és az országon belüli vándorlást is mérlegelve igen jelentősnek minősíthető. Az egyes vallásfelekezethez tartozók számának változása a korábbi népszámláláshoz viszonyítva, 1910-1930 Év Népesség összesen Római katolikus Görög katolikus Evangélikus Református Izraelita Egyéb Év Népesség összesen vallású, felekezetű 1910 (1880=100,00) 118,56 124,56 112,43 104,66 113,14 99,07 124,70 1921 (1910=100,00) 102,53 104,61 94,62 97,22 91,72 96,91 1930 (1921=100,00) 111,00 112,20 113,03 104,18 100,90 100,58 1880 és 1930 között - az alábbi táblázatból megállapíthatóan - a római katolikusok aránya folyamatosan növekedett, a többi vallásfelekezethez tartozóké pedig - kivéve a görög katolikusokat azonban folyamatosan csökkent. 1930-ban a Felvidéken a népességnek már több mint 70 százaléka (71,78%) római katolikus hitünek vallotta magát. A népesség számának megoszlása vallásfelekezet szerint, 1880-1941 ^ (Százalék) Év Népesség összesen Római katolikus Görög katolikus Evangélikus Református Izraelita Egyéb Népesség összesen vallású, felekezetű 1880 100,00 66,26 7,15 15,33 5,48 5,72 0,07 1910 100,00 69,61 6,78 13,53 5,23 4,78 0,07 1921 100,00 71,02 6,25 12,83 4,68 4,51 0,70 1930 100,00 71,78 6,37 12,04 4,25 4,09 1,46 1941 100,00 70,06 6,38 3,67 14,50 4,71 0,37 A népesség vallási, felekezeti összetétele terület szerint A Felvidék 1910. évi közigazgatási rend szerinti megyéinek vallási összetétele 1880 és 1910 között viszonylag kis mértékben módosult. Ez alatt a fél évszázad alatt Túróc, Ung és Zemplén megye kivételével minden megyésen és minden népszámlálás során a római katolikus hitűek voltak többségben. A népesség vallásfelekezetek szerinti összetételének stabilitását az is jellemzi, hogy az elemzett ötven év alatt az evangélikus hitűek mindig ugyanabban a 11 megyében, a reformátusok ugyanabban az 5, a görög katolikusok ugyanabban a 3, a görög keletiek pedig Sáros megyében foglalták el a második pozíciót a római katolikusok mögött. A következő táblázatból az is kitűnik, hogy néhány megye kivételével a két domináns valláshoz tartozó népesség aránya 1880 és 1930 között viszonylag szűk határok között ingadozott, módo12