Erdély településeinek vallási adatai 1880–1941 I. kötet (2001)

MÓDSZERTANI MEGJEGYZÉSEK

A kötet adatainak összeállításánál elsődleges szempont volt, hogy az 1991-ben megjelent, anyanyelvi részletezésű adatokat tartalmazó kiadvánnyal teljes mértékben összehasonlítható legyen. Ennek érdekében pl. az adatok nélküli Bagamér községet is szerepeltetjük a kötetben, hogy a községek eltérő sorszámozása ne okozzon zavart az összehasonlítás során. Bagamérnak Csákpuszta elnevezésű Romániához került külterületére vonatkozóan ugyanis csak az anyanyelvi adatok ismeretesek (Bagamér külterületén mindenki magyar anyanyelvű volt, de négy valláshoz tartoztak). Messzemenően igyekeztünk a két kötet összehasonlíthatóságát megtartani, mégis jelentkezik némi eltérés. Például az 1850. évi osztrák népszámlálás és az 1941. évi román népszámlálás vallási adatainak közléséről — adatforrások hiányában — kénytelenek voltunk lemondani. Az anyanyelvi kötet területi részletezését, népességszámait és a települések román elnevezését — még az esetleges hibákkal együtt is — változatlanul átvettük. Az utóbbiaknál tekintettel arra, hogy az 1930. évi adatok forrásában sok esetben jelentős, még több alkalommal jelentéktelen eltérés tapasztalható, az 1930. évi román településneveket is feltüntetjük a táblázatok oldalrovatában. így a "Község, város" oszlopban az 1910. évi magyar elnevezés alatt az anyanyelvi kötetben lévő román, ez alatt az 1930. évi kiadványban szereplő román elnevezés található. Csak formai eltérés, hogy az anyanyelvi kötethez képest a fej- és oldalrovatok helyet cseréltek. Míg az anyanyelvi kötetben hat "Év" oszlop és községenként négy anyanyelv sor volt, a jelen kötetben kilenc féle vallás három vagy négy évre vonatkozó adatait célszerű volt ílymódon rendezni. Ezt az is indokolta, hogy a többi területre vonatkozó vallási adatokat is ebben az elrendezésben adjuk közre. A település neve melletti rovatban a népszámlálás éve van feltüntetve, de abban az esetben, ha 1941-ben a község, vagy város nem tartozott Magyarországhoz, természetesen a népszámlálás évét sem tüntettük fel. További formai eltérés, hogy a népesség vallás szerinti megoszlását százalékban mutató adatokat nem külön kötetben, hanem az abszolút számok mellett közöljük, és a kiadványt községnévmutató teszi teljessé. A népességszámok vonatkozásában is kénytelenek voltunk — összességében lényegtelen, de az egyes községek esetében számottevő — eltérést eszközölni, amire a későbbiekben részletesen visszatérünk. A kiadvány adattár jellege nem teszi lehetővé, hogy becsléseket közöljünk, ezért a vallási adatok minden esetben a hivatalos népszámlálási kiadványok publikált adatait tartalmazzák. Ez egyúttal azt is jelenti, hogy az egyes városok és községek területében (és ennek következtében népességében) bekövetkezett változásokat figyelembe vettük, ha az a település egész területét érintette, így a községegyesítéseket minden esetben, de a községalakulást még abban az esetben sem, ha az alakult község neve egy korábban megszűnt község nevével egyezett. Amennyiben a vallási adatok azért ismeretlenek, mert a község megszűnt, a táblázatokban a népszámlálás éve sorában "Lásd .... adataiban" szöveggel utalunk arra, hogy adatait mely település, vagy települések tartalmazzák. Az utóbbi település(ek)nél lábjegyzetben hívjuk fel a figyelmet arra, hogy ezek még melyik ismeretlen adatú település(ek) adatait tartalmazzák. Ugyancsak lábjegyzetben közöljük az 1910. évi településnél az 1880 és 1910 között egyesült, illetve az 1910 után alakult községeknek a megfelelő évre vonatkozó elnevezését és adatait. Az egyes települések között végbement külterületi átcsatolásokat általában nem állt módunkban figyelembe venni, mert az esetek legnagyobb részében csak becslésekre hagyatkozhatnánk. Azoknál az országhatárt érintő külterületi csatolásoknál, amelyekre 12