NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Szűcs Zoltán: A háztartások és a családok összeírása

E tanulmánynak nem célja a teljes javítási folyamat leírása, ezért csak példaszerűen említünk meg néhány olyan pontatlanságot, amelyek korrigálása az első javítási szakaszban megvalósítható volt. Ilyenek: - ha az adatfelvételkor a háztartás sorszámát tévesen „nulladikának jelölték (ez az intézeti háztartások és lakcím nélküli hajléktalan személyek jelölésére szolgált), akkor azt „l"-re kellett javítani; - ha egy háztartásban egy személyt írtak össze, akkor őt „egyedülálló" családi állásúra kellett javítani; - ha egy háztartásban négynél kevesebb személy élt, akkor ők csak ugyanabba családba tartozhattak (csak azonos családsorszámuk lehetett); - ha egy háztartásban nem alakult ki család, tehát a háztartásban nem élt sem férj, sem feleség, sem élettárs, sem apa, anya, sem gyermek családi állású személy, a háztartás minden tagja családsorszámának meg kellett egyeznie. A fenti (mechanikus) javítások után kerülhetett sor a családstruktúra ellenőrzésére (lásd a következő oldalon lévő táblázatot). Amennyiben a struktúra a mechanikus javítások után nem felelt meg fenti követelményeknek, az azonos háztartáshoz tartozó összes személyrekordot szakértői javításra kellett küldeni. A szakértői javítás után az ellenőrzéseket ismét el kellett végezni. A javítóciklus addig folytatódott, amíg a háztartáshoz tartózó rekordokra és a struktúrára vonatkozóan az ellenőrzés hibát észlelt. 96