NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Szűcs Zoltán: A háztartások és a családok összeírása

rokon vagy nem rokon személyek, akik nem tagjai a szorosan vett családmagnak) élők. A család definíciójából következik, hogy családban élőnek a férjet, feleséget, az élettársakat és a házas­társ, élettárs nélkül, házasságot még soha nem kötött gyermekével élő szülőt értjük. Családban élő az egyik vagy mindkét szülőjével élő - vér szerinti, örökbe fogadott vagy nevelt - nőtlen, hajadon gyermek is. Minden más személy, aki a családdal közös háztartásban él, de önálló csa­ládmagot nem alkot, a statisztikákban családdal élőként szerepel. Ahhoz azonban, hogy az adat­felvételkor használt fogalom közelítsen a köznyelvihez, a gyermek fogalmának meghatározása­kor a statisztikusok nem tettek különbséget aszerint, hogy a gyermek kötött-e korábban már házasságot vagy sem. Az a majdani adatfeldolgozás feladata, hogy a családot a statisztikai foga­lomnak megfelelően alakítsa ki. ide értve azt is, hogy családban élő gyermeknek csak a nőtlen, hajadon, „gyermek" családi állású személyt tekintse. A továbbiakban felsorolunk néhány jellemző adatfelvételi hibát, és bemutatjuk javításuk módját. A javításokhoz a kérdőív más kérdéseire (pl. a házasságkötésre, az élettársi kapcsolat kezdetére és az élve született gyermekek adataira) adott válaszok, valamint a családhoz, háztar­táshoz tartozó más személye adatai is. Mivel több család is vezethet közös háztartást, az adatfelvételi utasítás szerint az egy családmaghoz tartozó személyeket azonos családsorszámmal kellett ellátni, a háztartás többi tagját pedig ahhoz a családhoz kellett besorolni, amelyikhez magukat leginkább tartozónak val­lották. Egy családot magába foglaló háztartásoknál ez elvileg nem jelenthetett gondot, hiszen a család minden tagja azonos családsorszámot kapott, és ugyanezt a családsorszámot kellett meg­kapnia minden olyan további személynek, aki a háztartás tagja, de a családnak nem. Bár a felvé­teli utasítás e vonatkozásban egyértelműen fogalmazott, és a téma számlálóbiztosok kiképzése­kor is kellő hangsúlyt kapott, mégis előfordult, hogy a háztartásban élő, de a családmaghoz nem tartozó személy külön családsorszámot kapott. Tetézte a gondot, ha az ilyen személy családi állásaként a számlálóbiztos nem a tényleges rokonsági kapcsolatot, hanem az „egyedülálló" választ jelölte meg. Szintén az adatfelvételi pontatlanságok közé tartozik, ha a háztartásban egynél több család él, és minden személy azonos családsorszámot kapott. Az első esetben a ja­vítás nem okoz gondot, hiszen a család tagjai közé nem tartozó személy családsorszámát a csa­ládéval azonosra javítva az adatok megfelelnek az adatfelvételi utasításban foglaltaknak. Ha azonban az egy háztartásba tartozóként összeírt személyek valamelyikét a családi állást tudako­ló kérdésnél egyedülállónak jelölték, el kellett dönteni, hogy az adott személyt külön háztartás­92

Next

/
Oldalképek
Tartalom