NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Kapitány Gabriella - Záhonyi Márta: A népesség megélhetési forrásai és foglalkoztatottsága

ják azok az információk, amelyek a megelőző év folyamán végzett mezőgazdasági munkavégzésről adnak számot. Az gazdasági aktivitási és foglakozási kérdéskört az ingázással, illetve a napi munkába járással kapcsolatos, a munkába járás módját, a közlekedéshez igénybe vett jármüveket. valamint a napi közlekedésre fordított időtartamot tudakoló kérdések zárják. Ez a téma - a munkába járással kapcsolatos közlekedés - korábban soha nem szerepelt a népszámlálások alapprogramjában, csupán reprezentatív adatfelvételek keretében kérdezték. A kérdőív munkával kapcsolatos közlekedés mellett az iskolába járás szokásos közlekedési módjára is rákérdez. 3. A próbaszámlálás tapasztalatai A próbanépszámlálás végrehajtására 1999 szeptemberében került sor Hajdúszoboszlón és Heves megye kiválasztott településein. Az összeírásban mintegy 200 összeíró vett részt. A kérdőív kérdezhetőségét. kitölthetőségét nagyrészt az ő tapasztalataik alapján értékelte a KSH Népszámlálási főosztálya. Nagyon hasznosak voltak azok a vélemények is, amelyek a KSH azon megyei igazgatóságaitól érkeztek, amelyek a próbanépszámlálásban érintett voltak. A visszajelzések szerint a foglalkozási kérdések kitöltése általában nem okozott nagyobb problémát. Előfordult ugyan, hogy a megélhetési fonásokra, még inkább a munkáltatóra, munkahelyre vonatkozó kérdések némi ellenérzést, ellenkezést („Mi közük hozzá?", ,.Miért kérdezik?") váltottak ki a megkérdezettekből, de sokkal kisebb mértékben, mint pl. az élettársi kapcsolatra vagy az üdülőtulajdonra, mezőgazdasági földtulajdonra vonatkozó kérdések. A foglalkozási és munkáltatói adatok kitöltése elsősorban olyankor okozott problémát, amikor nem az összeírt személy, hanem távollétében valamelyik hozzátartozója szolgáltatta az adatokat. Ez megfigyelhető volt nemcsak a jelenlegi, hanem a korábbi foglalkozás, mellékfoglalkozás kérdezésénél is. Az összeírok jelentős része úgy találta, hogy az emberek saját foglalkozásuk bemondásakor sem igazán precízek, a válaszokat igen gyakran csak rákérdezés, pontosítás után lehetett bejegyezni. Ezért tartották igen hasznosnak a jellemző tevékenységekre vonatkozó kérdőpontot. A munkáltató és a munkahely szétválasztása több esetben - elsősorban a nagyobb munkáltatóknál. üzletláncoknál, önkormányzati intézményeknél stb. - gondot jelentett. A széles körű tevékenységet folytató cégek dolgozóinál a munkáltató és a munkahely főtevékenységének meghatározása az átlagosnál nehezebb volt. 76