NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Czibulka Zoltán: Állampolgárság, nemzetiségi kötődés, vallás

e) A nemzeti kötődést tudakoló kérdések lakossági fogadtatása Az eddigi népszámlálások során minden kérdésre, így a nemzeti kötődést tudakolókra is kötelező volt a válaszadás. A 2001. évi népszámlálás kérdőíveinek kialakításakor - a statisztikáról szóló 1993. évi XLVI., az adatvédelemről szóló 1992. évi LXIII. és a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló 1993. évi LXXVII. törvények rendelkezéseit is szem előtt tartva - a korábbiaknál is körültekintőbben kellett eljárni. Az erősödő demokrácia egyben a statisztikai célú adatgyűjtések fokozódó társadalmi ellenőrzésével is jár. A népszámlálás ezzel kapcsolatos tapasztalata, hogy a laikus közvélemény gyakran a törvény szellemétől vagy rendelkezéseitől eltérően értelmezi a vonatkozó jogszabályokat. Az adatvédelmi törvény bizonyos személyes adatokat, így a nemzeti, etnikai hovatartozásra vonatkozót különleges védelemben részesít. A közvélemény egyes rétegei - beleértve a hivatalos politika művelőinek egy részét is - azonban a népszámlálási tematikának inkább azokat a kérdéseit tekintették „különleges kérdéseknek", amelyek megítélésük szerint az összeírt vagyoni helyzetére utalhatnak, illetve amelyek az egyén azonosítását közvetlenül vagy közvetetten lehetővé teszik. Ezért a magyar népszámlálások sorozatában először történt meg. hogy - a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően, az összeírt nevének elhagyásával tervezett kérdőívekre a KSH elnökének utasítása alapján - az összeírás helyének címét sem kellett felvezetni. A fokozott törvényi védelmet élvező kérdésekre, így nemzetiséggel összefüggőkre szívesen és őszintén válaszoltak; az egyik kereskedelmi rádió nyelvismerettel foglalkozó negatívkampányát közömbösen vagy ellenérzéssel fogadták. Erre nemcsak az összeírási időszakban a KSH-hoz érkezett, a félrevezető válaszokra serkentő felszólításokat kifogásoló számos levél és telefonhívás utal, hanem az is, hogy a két műsorvezető által javasolt hindi nyelv „ismerete" érzékelhetően nem emelkedett. Az önként megválaszolható kérdések a személyi kérdőív végére kerültek. A kérdéseket tartalmazó fejezet elején kiemelten szerepelt a tájékoztatás, hogy a további kérdésekre a válaszadás nem kötelező. A nemzetiségi hovatartozással összefüggő kérdések esetében az összeírtaknak csak mintegy 5-6 százaléka élt ezzel a lehetőséggel. A pozitív fogadtatásban jelentős szerepet játszottak a nemzeti és etnikai kisebbségek jogait biztosító, az adatgyűjtés és adatkezelés 64