NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Czibulka Zoltán: Állampolgárság, nemzetiségi kötődés, vallás

Az ajánlásra is figyelemmel alakult ki a 2001. évi népszámlálás nemzetiségi összetételt vizsgáló kérdéscsoportja, amely öt kérdésből állt. A 2001. évi népszámlálás nemzetiségi kérdéscsoportja a korábbi népszámlálásokétól nemcsak a kérdések mennyiségében, hanem a válaszadási kötelezettséget és a válaszok számát illetően is eltért. A nyelvismeret kérdésére mindenkinek kötelező volt válaszolni, míg a másik négy kérdés - tekintettel az adatvédelmi és a kisebbségek jogairól szóló törvényekre — az önként megválaszolható kérdések közé tartozott. A nemzetiségi összetétellel összefüggő kérdéseknél - a nyelvismeret kivételével, amelynél mindig is több választ lehetett megjelölni (bár volt olyan magyar népszámlálás is, amelynél csak a hazai kisebbségek nyelvét lehetett bejegyezni) - kérdésenként csak egy válasz bejegyzésére és feldolgozására volt lehetőség. Tekintettel egyes hazai kisebbségi szervezetek határozott igényére, 2001-ben lehetőség volt mindegyik kérdés esetében több válasz megadására, ezáltal a többes kötődés kinyilvánítására. 3. Nyelvismeret 2001-ben a kötelező kérdések közé tartozó nyelvismeret - az előnyomtatott „magyar' válaszlehetőségen túl - nyitott kérdés volt. Eltérés a korábbi népszámlálásoktól, hogy (mivel megelőzte az anyanyelv kérdését, amely ezúttal először az önként megválaszolható kérdések közé tartozott) valamennyi nyelvet be kellett jegyezni, amelyen az összeírt személy kommunikálni képes. A korábbi népszámlálások nyelvismeretre vonatkozó kérdéseihez csak az anyanyelven kívül beszélt nyelveket kellett bejegyezni, az erre vonatkozó utalást a kitöltési útmutató és a kérdés szövege is tartalmazta. Esetében a felvételi utasítás a következő kitöltési tudnivalókat foglalta magába. „22. kérdés: Milyen nyelveken beszél? Minden személytől meg kell kérdezni, hogy inilven nyelveken tudja magát másokkal megértetni, és mely nyelveken tud másokat megérteni. A beszélni még nem tudó kisgyermekeknél azt vagy azokat a nyelveket kell a „magyar" válasz esetében megjelölni, illetve más válasz esetében beírni, amelyen (amelyeken) hozzátartozói kapcsolatot tartanak vele. A kérdéshez mesterséges és holt nyelvek is beírhatok." Az eddigi magyar népszámlálások során a kérdőív kitöltésének módja vagy a feldolgozás technikai korlátai a nyelvismeret esetében erősen leszűkítették kombinációs lehetőségeket. Volt, amikor már a kérdezés során alkalmaztak szűrőt (1880-ban és 1890-ben anyanyelven kívül beszélt nyelvként csak a hazai nyelveket kérdezték), máskor a hazai kisebbségek nyelvein