NÉPSZÁMLÁLÁS AZ EZREDFORDULÓN 4. / Tanulmányok (2003)

Czibulka Zoltán: Állampolgárság, nemzetiségi kötődés, vallás

elfogadott törvény, amely politikai és gazdasági rendszerváltozás törvényalkotási folyamatának viszonylag korai terméke, a hazai kisebbségeket államalkotó tényezőként ismeri el. Megfogalmazza a kisebbségek definícióját, kritériumnak tekintve a közös történelmi múltat, a huzamos együttélést, valamint taxatíve meghatározza az országban élő 13 nemzeti kisebbséget. A nemzetiségi összetételt az eddigi népszámlálások két, illetve - 1941 óta - három kérdéssel vizsgálták. A nemzetiség konkrét kérdése szerepeltetésének szükségessége többször is felmerült, ennek ellenére a II. világháborúig csak az anyanyelv mint a nemzetiségi összetétel legfontosabb meghatározója és a nyelvismeret szerepelt a felvételi tematikában. 1941-ben tették fel először a nemzetiségre vonatkozó közvetlen kérdést. A nemzetiségi összetétel legkevésbé 1970. évi népszámláláskor vizsgálható: ekkor a nemzetiséget egyáltalán nem kérdezték, az anyanyelven kívüli nyelvismeret kérdése pedig csak a 25%-os reprezentatív felvételi programban szerepelt. A népszámlálások nemzetiségi összetételt vizsgáló kérdései is széles körű társadalmi és tudományos egyeztetés során alakultak ki. Az 1990. évi népszámlálást követően létrejött egy tudományos tanácskozás a nemzetiségek statisztikája kérdéskörében. Az 1992 szeptemberében Budapesten tartott nemzetközi tanácskozáson nemcsak a magyar és a környező országok statisztikusai, demográfusai, hanem a nemzetiségi adatok kutatói és felhasználói, valamint a hazai és a környező országok kisebbségeinek képviselői is részt vettek. A konferencián elhangzott előadásokat, továbbá a nemzetiségi statisztikára vonatkozóan a környező országok statisztikai hivatalai által elfogadott határozatot a Központi Statisztikai Hivatal önálló kötetben tette közzé. „Az 1992. szeptember 3-5. között Budapesten a nemzetiségi/etnikai/nvelvi csoportok statisztikájáról tartott konferencia határozatai I. A MTA Demográfiai Bizottsága és Történeti Demográfiai Albizottsága - a Magyar Kormány Nemzeti és Etnikai Kisebbségi Hivatala „A Magyarországi nemzeti és etnikai kisebbségekért" alapítványa; a Teleki László Alapítvány: a Budapesti Európa Intézet; valamint a Központi Statisztikai Hivatal támogatásával - 1992. év szeptember hó 3-5 között konferenciát rendezett a nemzetiségi/etnikai/nyelvi csoportok statisztikájáról. A konferencián képviseltette magát az osztrák, a vajdasági, a szlovák, a román, a szlovén statisztikai hivatal. Résztvettek továbbá meghívott demográfus, statisztikus, történész szakértők a szomszédos államokból, valamint Angliából. Németországból, Svájcból. A konferencia célja egyrészt az volt, hogy a népszámlálásoknak a nemzetiségek összeírásával kapcsolatos fogalmi, módszertani kérdéseit megvitassák, különösen a szomszédos államokban élő magyar nemzetiségek számára és összetételére vonatkozóan, továbbá, hogy a Magyarország mai határai között élő nemzetiségekre vonatkozó adatokat az 1910-es népszámlálástól kiindulva kritikailag értékeljék. A megtartott előadások és viták során a statisztikai hivatalok képviselői és a meghívott szakemberek azt a javaslatot alakították ki. hogy a jövőben az adatok megbízhatósága, tárgyilagossága érdekében azok az országok. 58